eur:
409.25
usd:
375.59
bux:
74408.72
2024. november 5. kedd Imre
A Nournews iráni hírügynökség által közreadott képen Ali Samháni, az iráni nemzetbiztonsági tanács vezetője, Vang Ji kínai államtanácsos, a Kínai Kommunista Párt Központi Külügyi Bizottsága Főhivatalának igazgatója és Muszaid al-Aiban, Szaúd-Arábia nemzetbiztonsági tanácsadója (b-j) dokumentumot cserél, miután megállapodást írtak alá Pekingben 2023. március 10-én. Irán és Szaúd-Arábia a találkozót követően bejelentette, hogy helyreállítja diplomáciai kapcsolatait, a két ország külügyminiszterei nemsokára személyesen is egyeztetnek és a döntés értelmében Teherán és Rijád két hónapon belül újranyitja nagykövetségeit is.
Nyitókép: -

Átrendeződés a Perzsa-öbölben, világpolitikai hatású események következhetnek

Nemcsak az olaj- és földgázpiac miatt jelentős Irán és Szaúd-Arábia békülése, hanem az Ábrahám-megállapodások bővítése, az Irán-ellenes összefogás mértéke, valamint Kína változó térségbeli szerepe miatt is. Ez utóbbi miatt most az USA reakciójára is figyel a világ.

Helyreállítja egymással diplomáciai kapcsolatait Irán és Szaúd-Arábia, a két külügyminiszter nemsokára személyesen is egyeztet - jelentette az iráni állami televízió. A két ország 2016-ban szakította meg egymással kapcsolatait. Többek között egy nagyon komoly regionális hatalmi versengés is zajlik, de akkor a közvetlen kiváltó ok az volt, hogy Szaúd-Arábiában kivégeztek egy vezető síita vallástudóst, amire válaszként Teheránban egy tömeg megrohamozta a szaúdi nagykövetséget, aminek hatására megszakították a kapcsolatokat.

Voltak más feszültségek is, például a mekkai zarándoklat idején többször történt incidens. Egy alkalommal tömeghisztéria tört ki és több száz ember meghalt, köztük 400 iráni is, ami miatt Irán a szaúdi hatóságokat vádolta.

A két ország közötti enyhülés egyik első jele az volt, hogy két éve ismét megjelentek az iráni zarándokok Mekkában. Mostanra jutott el a folyamat oda, hogy a diplomáciai kapcsolatokat is újraindítják.

"Ez nagyon nagy változást jelent, hiszen a Perzsa-öböl térsége az az egész világ számára jelentős, lévén itt található a világ olajkészletének 60, földgázkészletének 35 százaléka.

Senki számára nem közömbös, hogy ez ezeket az energiahordozókat lehet-e biztonságosan és folyamatosan szállítani, kijuttatni a világtengerekre. Nagy barátkozásra nem lehet számítani, inkább egyfajta biztonságosabb együttélést alakítanak ki" - mutatott rá N. Rózsa Erzsébet egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő.

Mindemellett nyílt titok, hogy az Egyesült Államok keményen dolgozott azon, hogy a 2020-ban Izrael és négy arab állam között megindított normalizáció folyamatába, az Ábrahám-megállapodásokba további arab államokat vonjanak be. A következő partner - mondhatni, "nagy durranás" - Szaúd-Arábia lett volna, de a csatlakozása a mai napig nem következett be. A cél az lett volna, hogy az egyezményekkel - az izraeli kapcsolatok normalizálásán kívül - létrejöjjön egy Irán-ellenes blokk. Ám ez a szaúdiak és irániak közeledésével a szakértő szerint egy időre legalábbis mindenképpen lekerül a napirendről, vagy legalábbis a távolabbi jövőbe tolódik.

A közeledés hírét Pekingben jelentették be, ott zajlott a tárgyalássorozat utolsó fordulója (Bagdadban és Ománban az elmúlt 2 évben eddig 5 ilyen fordulóra kerül sor Irán és Szaúd-Arábia között, amelyekben kifejezetten egyfajta kiegyezés, az egymás mellett élés megalapozása volt a cél).

"Ez most olyan színben tünteti fel Kínát, mintha új szerepben jelenne meg a Közel-Keleten: ő a békés, a jó szándékú, az el nem kötelezett, pártatlan közvetítő, miközben az Egyesült Államokkal kapcsolatban a legtöbb közel-keleti forrás elmondja, hogy a pártatlanságával kapcsolatban rengeteg kérdőjel merült fel. Az Egyesült Államok és a Fehér Ház óvatosan, de üdvözölte ezt a megállapodást, közölve, hogy bármi, ami a Perzsa-öböl biztonságát elősegít, pozitív dolog. Az nyilván egy másik kérdés lesz, hogy az amerikai-kínai viszonyra nézve mit fog ez jelenteni, hiszen miközben az arab országok mindegyike egyre szorosabb kapcsolatokat ápol Kínával, a biztonsága garanciáját az Egyesült Államoktól szeretné megkapni" - magyarázta N. Rózsa Erzsébet.

Eddig úgy tűnt, hogy Kína politikai kérdésekben nem avatkozik a térségbe, mindenkivel jóban van, egymással komoly feszültségben álló szereplőkkel is. A szakértő szerint

világpolitikai jelentősége is lesz az Egyesült Államok hosszabb távú reakciójának

arra, hogy miközben a térség országai mégiscsak diktátumnak veszik az amerikai demokrácia-terjesztést és például az emberi jogok kérdésének napirenden tartását, aközben itt van egy olyan szereplő, amely pártatlan, nem kérdezősködik emberi jogokról és nem akar demokráciát terjeszteni.

(A nyitóképen: Ali Samháni, az iráni nemzetbiztonsági tanács vezetője, Vang Ji kínai államtanácsos, a Kínai Kommunista Párt Központi Külügyi Bizottsága Főhivatalának igazgatója és Muszaid al-Aiban, Szaúd-Arábia nemzetbiztonsági tanácsadója dokumentumot cserél, miután megállapodást írtak alá Pekingben 2023. március 10-én. Irán és Szaúd-Arábia a találkozót követően bejelentette, hogy helyreállítja diplomáciai kapcsolatait, a két ország külügyminiszterei személyesen is egyeztetnek, és a döntés értelmében Teherán és Rijád két hónapon belül újranyitja nagykövetségeit is.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×