A testület szándékos gyilkosságokat, civilek elleni túlkapásokat, önkényes fogva tartásokat, nemi erőszakot és gyermekek kényszeráttelepítését sorolta fel jelentésében, amely ezen felül felvetette, hogy emberiesség elleni bűncselekménynek lennének minősíthetők az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadások.

A dokumentum ugyanakkor az ukrán katonák felelősségét is felrótta egyes esetekben. A testület megállapította, hogy a válogatás nélküli támadások és orosz hadifoglyok megkínzásának két esete szintén háborús bűncselekménynek számítanak.

"A gyilkosságok, önkényes őrizetbevételek, nemi erőszak és más szexuális bűncselekmények nagy részét olyan házkutatások során követték el, amelyek az ukrán hadsereg támogatóinak, illetve fegyverek felkutatása végett indítottak" - állapították meg a dokumentum szerzői. Hozzátették, hogy az önkényesen elfogott embereket az orosz katonák gyakran túlzsúfolt cellákban tartották fogva rémes körülmények között.

A jelentés egy olyan esetre kitér, amikor tíz idősebb ember meghalt a fogva tartás embertelen körülményei miatt egy iskola pincéjében, s a többi rabnak, köztük gyerekeknek a holttestekkel egyazon térben kellett lenniük.

A vizsgálóbizottság szerint a nemi erőszakok esetében a családtagokat, így a gyerekeket is többször arra kényszerítették, hogy nézzék végig hozzátartozóik meggyalázását.

Erik Mose, a testület norvég vezetője a tettesek felelősségre vonását sürgette. Mint mondta, már összeállították a feltételezett elkövetők listáját, amelyen nemcsak katonák szerepelnek.

"Előrelépést értünk el a felelősök azonosításában" - hangsúlyozta Pablo de Greiff, a vizsgálóbizottság egyik tagja. Kijelentette, hogy a névsort, amely nem képezi részét a jelentésnek, át fogják adni az ENSZ emberi jogi főbiztosának.

A vizsgálóbizottság a dokumentum összeállításához nyolc alkalommal utazott Ukrajnába, ahol 56 városban, illetve településen tettek látogatást. Ezen felül sírokat, fogdákat és kínzókamrákat vizsgáltak meg, valamint fényképeket és műholdas felvételeket elemeztek ki. Összesen hatszáz érintettet kérdeztek ki a történtekről.

Az ENSZ adatai szerint az Ukrajna elleni háború tavaly február 24-i kezdete óta több mint nyolcezer civil vesztette életét és 13 ezernél is többen megsebesültek. A világszervezet szerint ugyanakkor ezek a számok csak töredékét tükrözhetik a valós helyzetnek.