Infostart.hu
eur:
355.94
usd:
306.18
bux:
130836.36
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Az új német szövetségi parlament (Bundestag) alakuló ülése Berlinben 2021. október 26-án.
Nyitókép: Clemens Bilan

Nagy döntés előtt a német parlament: megszűnik 106 képviselői mandátum

A tervek szerint több mint száz fővel csökken a német parlamenti képviselők száma: ma még 736-an ülnek a Bundestag padsoraiban, de a 2025 őszén esedékes választások után csak 630-an foglalhatnak helyet. A végső parlamenti szavazás a hét második felére várható.

A mostani, jóval több mint 700 képviselővel a német parlament a világ egyik legnépesebb törvényhozásának számít, aminek az adófizetők aligha örülnek. A parlament pártok már régóta vitatkoznak a létszám csökkentéséről, de a kérdés hivatalosan még nem került napirendre. Közben a képviselők száma a csökkenés helyett csak nőtt, és a 2021 szeptemberben tartott legutóbbi választások nyomán érte el a rekordnak számító 736-ot.

Az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció azonban a jelek szerint megelégelte ezt, és több forrás szerint is előállt a választójogi reform tervezetével. A Der Spiegel úgy értesült, hogy

eredetileg a 106 főnél nagyobb csökkentést terveztek, végül azonban a elálltak ettől.

A három kormánypárt parlamenti frakciói korábban 600-nál is kevesebb honatyát tartottak volna kívánatosnak.

Ennek ellenére még nem került végleges pont az i-re, az ellenzék legnagyobb pártja, a konzervatív CDU/CSU alkotta szövetség ugyanis szembehelyezkedik mindezzel. A két keresztény párt nem elsősorban a létszámcsökkentés ellen hadakozik, hanem a a bonyolult mandátumelosztás rendszerének egyszerűsítése ellen. A tervek szerint ugyanis

megszűnnének az úgynevezett többletmandátumok, valamint a kiegyenlítő mandátumok is,

amelyeknek néhány más ország mellett a német választási rendszerben is jelentős szerepük volt. A többletmandátum olyan választási rendszerekben fordul elő, amelyek többségi vagy vegyes képviseleten alapulnak. Ha egy ilyen választási rendszerben egy párt több mandátumot szerez helyi választókerületekben, mint amennyire az arányos képviseleti eredmény alapján jogosult lenne, akkor ennek a pártnak annyival nagyobb számú többletmandátuma lesz. A többletmandátumok kompenzálására további, úgynevezett kiegyensúlyozó mandátumokat adnak hozzá a parlament létszámához, így biztosítva a korrekciót az arányosságra.

Ennek súlyát jól jelzi, hogy az egyéni alapon, a helyi körzetekben szerzett mandátumok száma 299, míg a többi a listás szavazat a többlet-, valamint a kiegyensúlyozó mandátumokkal. Azaz az egyes parlamenti pártok képviselői helyeinek számát jelentősen befolyásolják a szóban forgó "ráadásmandátumok" is.

Ebből a rendszerből az elmúlt választások során elsősorban a konzervatív pártszövetség profitált. Ez a magyarázata annak, hogy a koalíciós pártok frakciói és a CDU/CSU között a reformról egyelőre nem jött létre megállapodás.

Az uniópártok reformjavaslata szerint a választási körzetek számát a jelenlegi 299-ről 270-re kellene csökkenteni. Ezzel csökkenteni lehetne a többlet-, illetve kiegyenlítő mandátumok számát is, maga a rendszer azonban nem szűnne meg.

Elemzők szerint mindennek ellenére várható, hogy a Bundestag áldását adja a napvilágot látott koalíciós javaslatra. Az pedig egyenesen biztos, hogy az adófizetők mindenekelőtt a képviselői, valamint a különböző munkatársi, továbbá az irodai fenntartási, valamint az utazási költségek csökkenésével jelentős megtakarításhoz juthatnának. Hivatalos adatok szerint a Bundestag 2023-ra előirányzott költségvetése 1,14 milliárd euró. 2018-ban ugyanez az összeg 974 millió euró, 2016-ban pedig "mindössze" 857 millió euró volt.

Címlapról ajánljuk
Varga Mihály: nem egységesen döntöttünk az alapkamatról

Varga Mihály: nem egységesen döntöttünk az alapkamatról

Nem egységesen döntött a jegybanki alapkamat szinten tartásáról a Monetáris Tanács – közölte keddi tájékoztatóján Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Kérdésre válaszolva elmondta, reális a kormány várakozása, hogy 2 százalék legyen a gazdasági növekedés Magyarországon az év végére. Az MNB-ügyi parlamenti vizsgálóbizottsággal együttműködnek, sőt teljes transzparenciát sürgetnek az ügy feltárása folyamán. Kommentálta azt is, hogy a kormány pótköltségvetést ír 2026-ra, de a 2027-es büdzséterv ennél fontosabb lesz Varga Mihály szerint. Szólt még a „túl erős” forintról és arról is, görög mintára történhet-e a magyar euróbevezetés.

Itt az első igazi parlamenti vitanap: heves indulatok a Házban, de azt még tisztázni kell, hogy Magyar Péter és Gulyás Gergely tegeződik-e

Hófehérkézés, facebookozás, Magyar Péter múltja, Gulyás Gergely ingatlanjai, a miniszterek első feladatai is szóba kerültek a képviselői viszonválaszok alkalmával az új parlamenti ciklus harmadik ülésnapján az „adok-kapok” részben napirend előtt.
inforadio
ARÉNA
2026.05.26. kedd, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×