Infostart.hu
eur:
365.24
usd:
318.65
bux:
154181.95
2026. szeptember 17. csütörtök Zsófia
Nyitókép: Pexels.com

Moszkva nem ismeri el a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot

Erről Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő beszélt újságíróknak.

Peszkov The New York Times című lapnak arra a – névtelenül nyilatkozó tisztségviselőkre hivatkozó – közlésére reagált, amely szerint a hágai bíróság a közeljövőben két, Ukrajnában elkövetett orosz „háborús bűnökkel” kapcsolatos eljárást kíván indítani Oroszország ellen.

„Nem ismerjük el ezt a bíróságot, nem ismerjük el ennek a bíróságnak a joghatóságát. Mi ezt gondoljuk erről” – mondta Peszkov.

Emlékeztetett rá, hogy évek óta sem ez, sem más nemzetközi intézmény nem vette a fáradságot, hogy foglalkozzon a polgári infrastruktúrának a ukrán „nacionalisták” általi lerombolásával, és a civilek legyilkolásával a Donyec-medencében.

A Nemzetközi Büntetőbíróság, amelyet az 1998-as Római Statútum alapján hoztak létre, nem része az ENSZ-nek, és csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással. A statútumhoz nem csatlakozott Oroszország (aláírta, de nem ratifikálta), az Egyesült Államok (aláírta, de később visszavonta aláírását) és Kína (nem írta alá).

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2016-ban egy rendeletet látott el kézjegyével, amelyben megerősítette, hogy Oroszország nem válik a Nemzetközi Büntetőbíróság részesévé. Az orosz külügyminisztérium szerint a bíróság

„nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem vált a nemzetközi igazságszolgáltatás valóban független szervévé”.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának alelnöke hétfőn a Telegram-csatornáján rámutatott, hogy mivel 2016 óta Oroszország nem részes fél a Római Statútumban, a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs joghatósága felette. A TASZSZ-nak nyilatkozva kijelentette, hogy a bíróság nem hozhat döntést Oroszország ellen, „de megpróbálja”.

Érvelésében a politikus rámutatott, hogy a Római Statútumhoz 123 állam csatlakozott, közülük 25 NATO-ország, vagy azok szövetségesei, „akik finanszírozzák az ukrajnai háborút és felfegyverzik a kijevi rezsimet azért, hogy nemzetközi bűncselekményeket kövessen el”. A szenátor szerint ugyanezek az országok „privatizálták” az bíróság titkárságát, azt saját állampolgáraikkal töltötték fel.

„A Nemzetközi Büntetőbíróság NATO-módra való igazságszolgáltatás. Ugyanakkor az Egyesült Államok nem tartozik az Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá”

– hangsúlyozta a politikus.

Koszacsov szelektívnek minősítette a testület igazágszolgáltatási gyakorlatát. Ő is kifogásolta, hogy a bíróság sohasem adott jogi értékelést a ukrán állam által 2014 óta elkövetett „bűncselekményekről”, annak ellenére, hogy a Római Statútum 6-9. cikkei alkalmazhatók a tömeggyilkosságokra, a hadviselés eszközeinek és módszereinek megsértésére, a hadifoglyok kínzására, biológiai kísérletekre és más bűncselekményekre is.

Emlékeztetett rá, hogy a bíróság egész korábbi gyakorlata az afrikai országokra összpontosított, a Kongóban, Ugandában, a Közép-afrikai Köztársaságban, Szudánban, Kenyában, Líbiában, Maliban, Elefántcsontparton történt esetekben gyakorolt joghatóságot.

„Több mint egymilliárd dollárt költöttek minderre. 2016-ban az Afrikai Unió számos országa követte Oroszország példáját, és mondta fel a Római Statútumot. Az Nemzetközi Büntetőbíróság a neokolonializmus eszköze a Nyugat kezében” – nyilatkozott Konsztantyin Koszacsov.

Címlapról ajánljuk
Reggeli autós káosz az iskoláknál: létezhet megoldás

Reggeli autós káosz az iskoláknál: létezhet megoldás

Vészhelyzet alakulhat ki az iskolák előtt. Ugyanis a szülő főleg a biztonság miatt viszi autóval a gyerekét egészen az iskola kapujáig, de ha ugyanezt több száz másik szülő is megteszi, akkor éppen az iskola előtti száz méteres szakasz válik a reggeli közlekedés legveszélyesebb részévé – mondta el az InfoRádiónak az önkormányzati kommunikációs hálózatokat működtető MUNIPOLIS magyarországi vezetője, Czinger Erik.
inforadio
ARÉNA
2026.09.17. csütörtök, 18:00
Tanács Zoltán
tudományos és technológiai miniszter
Véget érhet a kényelmes Európa korszaka – von der Leyen már az ellentámadásra rendezkedik be

Véget érhet a kényelmes Európa korszaka – von der Leyen már az ellentámadásra rendezkedik be

Ursula von der Leyen éves értékelő beszédében az európai önállóság és cselekvőképesség erősítését állította középpontba, öt nagy területen jelentve be fajsúlyos kezdeményezéseket. Az Európai Bizottság elnöke egy új Európai Biztonsági Tanács létrehozását vetette fel, Kanadát az EU első társult tagjává tenné, és új vészhelyzeti keretet ígért a migrációs nyomás kezelésére. A beszédben kiemelt szerepet kapott az AI-stratégia, amely egyszerre gyorsítaná az ipari alkalmazásokat és fékezné a legveszélyesebb modellek fejlesztését, valamint a szabályozás egyszerűsítése, ahol von der Leyen a tagállamoknak is visszadobta a labdát a túlszabályozás ügyében. A konkrét bejelentések között szerepelt az EU Kids Act is, amely 13 év alatt tiltaná a közösségimédia-használatot és megfordítaná a bizonyítási terhet a platformok számára. Részletes elemzésünk arról, mit is jelent az EU új iránya.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×