Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.38
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök sajtótájékoztatót tart a Minszktől délre fekvő Aszipovicsi településen lévő katonai támaszponton, ahol a Szövetségi Eltökéltség-2022 kódnevű közös fehérorosz-orosz hadgyakorlat zajlik 2022. február 17-én.
Nyitókép: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

Halálbüntetést kaphatnak a hazaárulók Fehéroroszországban

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök aláírta azt a törvényt, amely kiterjeszti a halálbüntetés lehetőségét a hazaárulást elkövető tisztségviselőkre és katonákra is.

A törvénymódosítást a parlament február végén fogadta el végső olvasatban.

A jogszabály azon, a büntető törvénykönyvön végrehajtott módosítások része, amelyekkel a minszki kormány fokozná a harcot "a szélsőséges, államellenes tevékenységek ellen".

A módosítás mindemellett háromról tíz napra emeli a maximális őrizet idejét azok számára, akiket hazaárulással, összeesküvéssel vagy más, a kormány megdöntésére irányuló tevékenységgel gyanúsítanak, az indoklás szerint annak érdekében, hogy ez idő alatt alaposabban kivizsgálják az ügyüket.

Az államfő csütörtökön jóváhagyott egy másik módosítást is, mely szerint börtönbüntetést kaphat bárki, akire rábizonyítják, hogy rossz hírét keltette az ország fegyveres erőinek.

Fehéroroszország Európa utolsó országa, ahol még végrehajtanak halálos ítéleteket. A Lukasenka vezette ország tavaly széles körű nemzetközi bírálatok ellenére már kiterjesztette a halálbüntetéssel sújtható bűncselekmények körét a terrorcselekmények előkészítésének tényállására. Ez főleg a vasúti szabotázsakciók ellen irányult, amelyekkel fehérorosz aktivisták megpróbálták akadályozni az orosz csapatok Ukrajna elleni támadásait.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×