Hétfőn Budapesten tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kínai Kommunista Párt központi külügyi bizottságának igazgatójával, Vang Ji államtanácsossal. Salát Gergely elmagyarázta, európai szemmel kicsit átláthatatlannak tűnhet a kínai államberendezkedés, mert Vang Ji államtanácsos voltaképp a kínai külügyminiszter főnöke; a kínai külügyminiszter alapvetően a diplomáciai testület mindennapi munkájáért felelős, de a külügyi döntéseket, stratégiát nem ő határozza meg, hanem a felette álló, külügyekért felelős államtanácsos.

"Vang Ji, aki korábban külügyminiszter is volt, tehát sokáig a kettes számú fő külügyér volt, de egy ideje már az egyes számú" – magyarázta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense.

Salát Gergely szerint a kínai államtanácsos látogatása egyfajta megtiszteltetés Magyarország számára, azzal együtt, hogy Vang Ji jelenleg európai turnén van: járt Olaszországban és Franciaországban, valamint részt vett a müncheni biztonságpolitikai konferencián is, Budapestről pedig Moszkvába vezetett az útja.

"Mindenféleképpen magyar diplomáciai sikerként könyvelhető el, hogy Budapestet is beiktatta a programjába"

– emelte ki az egyetemi docens.

Ismeretes, a találkozó alkalmával Szijjártó Péter és Vang Ji államtanácsos is egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy Magyarország és Kína a béke pártján áll Ukrajnában, és kész együttműködni a diplomáciai rendezés érdekében a világ többi békeszerető államával. Salát Gergely úgy véli, ha nagyon akarná,

Peking meghatározó diplomáciai szerepet játszhatna a háború lezárásában

vagy az azt követő rendezésben, bár vélhetően nem úgy működik az orosz politika, hogy a kínaiak csak úgy letelefonálnak nekik, és akkor békét kötnek. "De valószínűleg tudnának nyomást gyakorolni Moszkvára, kérdés, hogy a szándék megvan-e erre" – jegyezte meg.

Salát Gergely emlékeztetett, azok a nyugati tárgyalások, amiket Vang Ji folytatott Münchenben, többek között Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel is, nem voltak túl gyümölcsözők, ugyanis úgy várnák el Kínától, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra, hogy közben semmit nem kínálnak ezért cserébe. Vagyis nincs alkuajánlat, hogy mondjuk „ti szóltok Putyinnak, mi meg cserébe felfüggesztjük a kínai mikrochip-exporttilalmat”, így viszont nehéz diplomáciát csinálni egy nagyhatalommal – fejtette ki a sinológus.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa hozzátette: Kínának leginkább az lenne az érdeke, hogy nyugodt körülmények legyenek a világban, hiszen az elmúlt évtizedekben alapvetően a kereskedelemmel, beruházásokkal, gazdasági kapcsolatokkal, infrastrukturális építkezésekkel igyekezett a nagyhatalmi érdekeit érvényesíteni. Az, hogy az orosz–ukrán konfliktus és más tényezők megakasztották a globalizációs folyamatokat – amiknek fő nyertese Kína volt –, egyáltalán nem érdeke Pekingnek, még ha igyekeznek kihasználni a háború adta lehetőségeket is.

„Kínának az lenne az érdeke, hogy a biznisz folyhasson tovább, ahogyan eddig”

– fogalmazott Salát Gergely.

Azokkal a washingtoni állításokkal kapcsolatban, miszerint Kína fegyverszállításokkal segítheti Oroszországot, a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa leszögezte: az biztos, hogy Pekingnek nem érdeke, hogy az oroszok teljes vereséget szenvedjenek, tehát ha ez fenyegetné Oroszországot, elképzelhetőnek tartja, hogy a kínaiak meggondolnák a fegyver- vagy lőszerszállítást. Megjegyezte, egyes vélemények szerint az észak-koreai lőszerszállítások mögött valójában Kína áll, Phenjan pedig pusztán proxyként járt el, de eddig még senki nem talált olyan rakétát, lövedéket, fegyvert vagy bármit Ukrajnában, amire rá lett volna írva, hogy „Made in China”. Az amerikaiak már múlt tavasszal is megvádolták hasonlókkal Kínát, majd kiderült, hogy ebből semmi nem igaz.

Salát Gergely szerint nagyon rosszat tenne Kína megítélésének, és ellentmondana mindennek, amit eddig mondtak a háborúval kapcsolatban, ha egyszer csak lebuknának, hogy fegyvert vagy lőszert szállítanak Oroszországnak.