eur:
414
usd:
396.48
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
A 2021. január 26-án közreadott képen Antony Blinken, Joe Biden amerikai elnök kormányának külügyminiszter-jelöltje beszél az új kabinet kulcsfontosságú tagjainak bemutatásán a Delaware állambeli Wilmingtonban 2020. november 24-én. Az amerikai törvényhozás felsőháza 2021. január 26-án jóváhagyta Antony Blinken külügyminiszteri kinevezését. A száztagú szenátusban 78-an támogatták, míg 22-en ellenezték Joe Biden jelöltjének kinevezését.
Nyitókép: MTI/AP/Carolyn Kaster

"Abszurd", "szerencsétlen és felelőtlen" – záporoznak a reakciók a Putyin-beszédre

Ismert, Vlagyimir Putyin orosz elnök a nyugatot tette felelőssé az ukrajnai háború kirobbanásáért, erre már hivatalos amerikai, NATO-, orosz és cseh kommentár is érkezett. Egyik sem épp a nyugalomról tanúskodik.

Nagy horderejű beszédet mondott Vlagyimir Putyin orosz elnök a parlament felső- és alsóházának plénuma előtt kedden, a következő dolgokat közölte:

  • felfüggeszti részvételét a hadászati fegyverzetcsökkentési megállapodásban
  • a Donbaszban élő oroszok jogait "elvette a kijevi náci rezsim", ezt kellett megszüntetni, ez indokolta a különleges katonai művelet megindítását; az ukránok várták Moszkva segítségét
  • a Nyugat béke iránti elkötelezettsége kegyetlen hazugság
  • megköszönte a "népszavazáson" részt vetteknek, hogy a négy terület "visszatérhetett" Oroszországhoz
  • a Nyugat a hibás a háborúért, atomernyőt borít az oroszokra
  • minél nagyobb lesz az Ukrajnának szállított fegyverek hatótávolsága, annál messzebbre fogja Oroszország eltolni a határaitól a fenyegetést
  • Oroszországnak készen kell állnia újabb nukleáris fegyverek kipróbálására, ha az Egyesült Államok is ilyet tesz.

A világ gyorsan reagált a háború kirobbanását csaknem egy évvel követő beszédre.

Reakciók: Amerika, NATO, oroszok, csehek, ukránok, olaszok...

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Varsóban tartózkodva abszurdnak nevezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden azt állította: a nyugati fenyegetés miatt tört ki háború Ukrajnában.

"Senki nem támadja Oroszországot. Van valami abszurd abban a gondolatban, hogy Oroszország egyfajta katonai nyomás alatt állt volna Ukrajna vagy bárki más részéről."

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök világossá tette, hogy folytatni akarja a háborút, ezért szerinte az Ukrajnának eddig nyújtott támogatást nemcsak fenntartani, hanem fokozni kell. A NATO brüsszeli székházában Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel közösen tartott sajtótájékoztatóján fontosnak nevezte, hogy a felajánlott fegyverek mihamarabb eljussanak Ukrajnába.

A főtitkár sajnálatosnak nevezte, hogy Oroszország felfüggesztette részvételét a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló új START-szerződésben, és azt mondta: az orosz döntéssel a teljes fegyverzetellenőrzési architektúra felszámolódott.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint "nagyon szerencsétlen és felelőtlen" döntés Oroszország részéről, hogy felfüggeszti részvételét a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött orosz–amerikai új START-megállapodásban. Athénban újságíróknak azt mondta, az Egyesült Államok nagy körültekintéssel fogja figyelni, hogy Oroszország pontosan hogyan cselekszik majd.

"Természetesen azt is biztosítjuk, hogy az

országunk és szövetségeseink biztonságát képesek legyünk garantálni"

– tette hozzá.

Kijelentette azt is, hogy Washington továbbra is kész bármikor tárgyalni Moszkvával a stratégiai fegyverek korlátozásáról, "függetlenül attól, hogy mi egyéb zajlik a világban vagy a kétoldalú kapcsolatokban". Hozzátette: a világ azt várja el a két legnagyobb atomhatalomtól, hogy felelősen cselekedjen.

Oroszország bécsi nagykövete a Twitteren fűzött érdekes magyarázatot Vlagyimir Putyin bejelentéséhez. Mihail Uljanov azt írta: "Oroszország felfüggesztette részvételét a START-megállapodásban. Ez azonban

nem azt jelenti, hogy felmondtuk volna az egyezményt.

Bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetséges, hogy visszatérünk a megállapodáshoz."

Ez volt a két nagyhatalom közötti utolsó még érvényben lévő nukleáris fegyverkorlátozási megállapodás.

Karel Rehka cseh vezérkari főnök aggodalmát fejezte ki. A vezérkari főnök szerint minden területen pótolni kellene a mulasztásokat, a csapatok tűzerejétől a tüzérség mozgékonyságán és a logisztikán át a parancsnoki struktúráig. Veszély esetén a mozgósítás elkerülhetetlen lenne – tette hozzá Rehka.

Vlagyimir Putyinnak a moszkvai parlamentben kedden elmondott beszéde arról tanúskodik, hogy az orosz elnök elvesztette a kapcsolatot a valósággal - közölte Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója.

"Teljesen más világban él, olyan helyen, ahol nincs lehetőség párbeszédre az igazságról és a nemzetközi jogról" - mondta Podoljak a Reuters hírügynökségnek.

"Oroszország zsákutcába került, teljesen kétségbeesett helyzetben van. Bármi, amit tesz, csak tovább ront helyzetén"

- tette hozzá.

Az ukrán elnöki tanácsadó szerint Putyin zavarodott, nem érti a helyzetet, és ez csak további nehézségeket fog okozni Moszkva számára a közeljövőben, vagyis "a káosz csak fokozódni fog mind a harctéren, mind pedig Oroszországon belül".

"Propagandának" minősítette Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kedden Kijevben Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az orosz parlament két házához intézett évértékelő beszédét.

"Kicsit abban reménykedtem, hogy mást fog mondani, hogy valami előrelépés történik. De propaganda volt" - jelentette ki Meloni a Kijev melletti Irpiny településen tett látogatása során. Meloni vonattal érkezett az ukrán fővárosba Lengyelországból. Ellátogatott a Kijev melletti Bucsa és Irpiny településekre, ahol tavaly tavasszal ukrán civileket mészároltak le.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×