Infostart.hu
eur:
365.02
usd:
309.9
bux:
138697.66
2026. április 16. csütörtök Csongor
Ludovic Orban román miniszterelnök (jobbra, lent) és Marcel Ciolacu, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője (b) a bukaresti parlamentben 2020. február 24-én. Ezen a napon a román alkotmánybíróság a PSD-nek adott igazat a miniszterelnök-jelöléssel kapcsolatos jogvitában. A bírói testület ezzel ellehetetlenítette, hogy Klaus Iohannis államfő szándékosan idézzen elő olyan válságot, amely – két meghiúsult kormányalakítási kísérlet után – felhatalmazza őt a parlament feloszlatására.
Nyitókép: illusztráció - Marcel Ciolacu, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője (MTI/EPA/Robert Ghement)

Hatalmasat tévedett a román exit poll, a harmadik helyre sorolt jelölt nyert az elnökválasztás első fordulójában

A civil Calin Georgescu várha az élről a folytatást, a második "továbbjutó" helyért szoros küzdelem alakult ki a romániai államfőválasztás első fordulójában ama két jelölt között, akiket az exit poll az első két helyre sorolt.

Az Index összefoglalója szerint bombameglepetés született a romániai elnökválasztáson, az exit pollok hatalmas tévedése mellett a függetlenként induló legionárius Calin Georgescu nyerte meg az első fordulót, míg a második helyért éles küzdelem folyik a választás előtt győztesnek várt regnáló miniszterelnök, Marcel Ciolacu, valamint az egykori tévés bemondó Elena Lasconi között.

Most a legnagyobb valószínűséggel a regnáló miniszterelnök Marcel Ciolacu be sem jut a második fordulóban, Elena Lasconi viszont igen.

A szavazóurnák bezárásakor nyilvánosságra hozott exit poll adatok szerint a PSD-s miniszterelnök, Ciolacu magabiztosan, legalább 7 százalékponttal vezetett a papíron liberális, ám rendkívül vallásos korábbi tévés Elena Lasconival szemben, míg a legtöbb kutatás, valamint mainstream sajtó által negligált Calin Georgescu a CURS exit pollja szerint harmadik, a CIRA–Avangarde szerint ötödik lehetett, miközben a legutolsó kutatás szerint a szavazatok 6,2 százalékára számíthatott.

A történelem során először rendezik meg Romániában az elnökválasztás második fordulóját, hogy ott nem lesz PSD-s jelölt.

A legfrissebb, magyar idő szerint valamennyivel 8 óra után közölt adatok szerint 99,91 százalékos feldolgozottságnál így állnak a jelöltek:

Calin Georgescu (független) – 22,92 százalék;
Elena Lasconi (USD) –19,16 százalék;
Marcel Ciolacu (PSD) – 19,16 százalék;
George Simion (AUR) –13,87 százalék;
Nicolae Ciuca (PNL) – 8,79 százalék;
Dan Geoana (független) – 6,32 százalék;
Kelemen Hunor (RMDSZ) – 4,52 százalék.

Georgescu győzelme óriási meglepetés, ráadásul nemcsak a hazai, hanem a külföldön leadott szavazatoknál is az első helyre futott be.

Georgescu leginkább a TikTokon futott fel, ahol elitellenes és békepárti üzeneteket közvetített.
Az exit pollok után Georgescu egyébként úgy nyilatkozott, hogy a választáson a román nép a békéért kiáltott, méghozzá rendkívül hangosan, viszont ez szerinte nem az öröm, hanem a szenvedés hangja volt.

Georgescu váratlan győzelme jelzi a románok elégedetlenségét a jelenlegi PSD–PNL-kormánnyal szemben, amik Ceausescu bukása óta dominálják a román politikát – az országot korábban váltógazdaságban, 2023 óta közösen irányító PSD és PNL jelöltjei be se jutottak a második fordulóba.
A mostani eredmény pedig hatással lehet a december 1-jei parlamenti választásokra is.

Címlapról ajánljuk
Oeconomus: sok még az akadály az Ukrajnának szánt óriáshitel előtt

Oeconomus: sok még az akadály az Ukrajnának szánt óriáshitel előtt

Ha nem az orosz jóvátételből fizetik vissza, a tagállamok lesznek felelősek az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelért. Magyarország, Szlovákia és Csehország nem vesz részt benne. Ezt még az Orbán-kormány alkudta ki Brüsszelben, amikor elfogadta a hitelszerződést – azóta viszont „technikai” vétóval akadályozza a folyósítását a „ha nincs olaj, nincs pénz” jegyében.

Alkotmányjogász: korlátozható a kormányfő mandátuma, de visszamenőleg egy fontos jogelvbe ütközne

Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje a vasárnapi győzelmi beszédében számos közjogi méltóság lemondását követelte, de azt is bejelentette, hogy kormányával két ciklusban maximalizálnák a kormányfői megbízatást. Az InfoRádió ezek jogi és alkotmányos hátteréről kérdezte Stánicz Péter alkotmányjogászt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.16. csütörtök, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×