A kancellár bejelentette, hogy a lemondott Christine Lambrecht helyére Alsó-Szászország tartomány belügyminisztere, Boris Pistorius lesz a szövetségi védelmi miniszter Németországban. Olaf Scholz azzal évelt, hogy Pistorius olyan rendkívül tapasztalt politikus, aki rendelkezik közigazgatási gyakorlattal, évek óta foglalkozik biztonságpolitikával. A kancellár szerint hozzáértésével, magabiztosságával és nagy odaadásával megfelelő személy arra, hogy átvezesse a hadsereget a korszakváltáson.

Az esélyesek között több női jelölt is volt, néhány órával a kancellári bejelentés előtt a szakértők többsége még arra fogadott, hogy Lambrecht tárcáját a gyengébb nem valamelyik képviselője örökli.

A német kancellár nem arról ismert, hogy vállalná a nyílt konfliktusokat egy-egy döntésének magyarázata érdekében. A védelmi tárca eddigi vezetőjét is úgy bocsátotta el, hogy meleg szavakkal mondott köszönetet Christine Lambrecht alig több mint egy esztendős munkájáért, amelyet egy rendkívül nehéz és válságos időszakban

rendkívül sok bírálat érte elsősorban a hozzáértés teljes hiánya miatt.

Az 57 éves szociáldemokrata politikus rendkívül népszerűtlen volt a német hadsereg, a Bundeswehr vezetői, illetve katonái körében. Képtelen volt arra, hogy hitelesen vezényelje az ukrajnai orosz háború által megkövetelt teendőket, legyen szó akár a Bundeswehr korszerűsítéséről, akár Ukrajna támogatásáról.

Visszatekintve mindez aligha volt meglepetés, hisz minden katonai, védelmi tapasztalat nélkül, korábbi igazságügyi, majd családügyi miniszterként került a védelmi tárca élére, amelynek élén valamennyi korábbi minisztertársánál kevesebb időt töltött.

Aligha véletlen, hogy Scholz az utód kinevezésekor a feladatok végrehajtási képességének szükségességét emelte ki. Mindebből mégis hiba lenne azt a következtetést levonni, hogy a női politikusok általánosságban alkalmatlanok lennének az egyik legfontosabbnak tartott minisztérium vezetésére.

Lambrecht két közvetlen elődje szintén női politikus volt, ugyanakkor egyikük sem tűnt ki különösebb hozzáértésével, illetve népszerűségével.

A lemondott miniszter attól az Annegret Kramp-Karrenbauertől vette ét a stafétabotot, akit sokáig Angela Merkel kiszemelt utódának tartottak, és a kereszténydemokrata CDU elnökének is választottak. Kramp-Karrenbauer Saar-vidék tartomány belügyminisztere, majd 2011 és 2018 között a tartomány miniszterelnöke volt. Az akkori kancellár, Merkel kívánságára onnan tette át székhelyét Berlinbe a minisztérium élére, amelyet a 2021-es kormányváltásig vezetett.

Kinevezését nem a szakértelem, hanem sokkal inkább Merkel azon kívánsága indokolta, hogy egy tekintélyes tárca élén "edződjön" a kancellári tisztség ellátására.

Kramp-Karrenbauer előtt a védelmi minisztériumot szintén egy hölgy és szinté az akkori kancelárhoz közel álló, Angela Merkel bizalmasának számító Ursula von der Leyen vezette, meglehetősen hosszú időn keresztül.

Von der Leyen 2003 és 2005 között Alsó-Szászország tartomány családügyi minisztere volt, majd onnan költözött Berlinbe, ahol 2005–2009 között a német szövetségi családügyi, 2013-ig a szociális és munkaügyi minisztériumot, majd 2019-ig a védelmi minisztériumot vezette. Berlinből pedig Merkel támogatásával az Európai Biztottság elnökeként Brüsszelbe tette át székhelyét.

Összességében elmondható, hogy a három, egymást követő női védelmi miniszter közül egyik sem rendelkezett a tárca vezetéséhez szükséges tapasztalattal. A Karrenbauer-korszakhoz fűződött a Bundeswehr-egységek afganisztáni kivonulásának levezénylése, míg Ursula voin der Leyen időszakában az Iszlám Állam terrorszervezet elleni NATO-fellépés.

A védelmi minisztérium történetét, illetve a védelmi miniszterek tevékenységét megörökítő 1955 júniusig visszatekintő krónikák szerint Christine Lambrecht a tizenkilencedik miniszter volt, egyben a harmadik nő a tárca élén.

Nem kizárt, hogy Pistorius kinevezésével a védelmi minisztréim vezetésében ismét a férfiak időszaka következik.