Csiki Varga Tamás szerint nyugodtan kijelenthető, hogy a január 20-i ramsteini NATO-találkozó készíti elő a páncélozott nehézfegyvereknek az átadását Ukrajna számára. Ramsteinben ugyanis rendszerint azzal a céllal gyűlnek össze a védelmi miniszterek, hogy koordinálják a Kijevnek nyújtandó katonai támogatást – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.

A szakértő elmondása alapján a tagállamok által belebegtetett, komoly kapacitást képviselő, elsősorban védelmi jellegű fegyverek

minőségi ugrást jelenthetnek Ukrajnának a tavasszal várható esetleges újabb orosz offenzíva előtt.

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy akkor továbbra is csak védelmű jellegű fegyverekről van-e szó, Csiki Varga Tamás jelezte: egy harckocsi, vagy páncélozott harcjármű esetében nehéz megmondani, hogy támadó vagy védelmi jellegű fegyverzet. Akár támadásra is használható, hiszen komoly védettsége, nagy tűzereje és viszonylag jó mozgóképessége van, de a nyugati narratíva alapvetően az – a tavalyi év tavaszától, amikor az első ukrán igények megfogalmazódtak –, hogy kizárólag védelmi célra adnak át fegyvereket, illetve a szóban forgó eszközöket azért késeltetik, mert ilyen komoly nagyságrendű eszközökre nem volt akkor megítélésük szerint szükség.

A német védelmi miniszter hétfői lemondását illetően, ami esetlegesen felgyorsíthatja a német kormány döntéshozatalát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa emlékeztetett: a közelmúltban is nagyon ellentmondásos hírek érkeztek a Bundeswehr részéről, helyesebben a német katonai képességek oldaláról: január elején bejelentették, hogy 40 darab Marder gyalogsági páncélozott harcjárművet adnak át Ukrajnának, majd néhány nappal később egy hadgyakorlaton az összes ilyen típusú jármű lerobbant, ami nagy negatív visszhangot váltott ki, hogy tulajdonképpen akkor a Bundeswehr milyen átadható képességei lehetnek.

Mindez ráépült arra a múlt évben tapasztalt német teljesítményre, hogy

voltak ugyan bejelentések nagy vonakodva, de amikor a teljesítésre került volna sor, általában különböző hiányosságokra derült fény,

ami igencsak megrendítette a bizalmat, elsősorban Christine Lambrecht személyével kapcsolatban – magyarázta Csiki Varga Tamás.

Az utolsó csepp a botrányosra sikerült szilveszteri üzenete volt a tárcavezetőnek, amiben az ukrajnai összecsapásokra utalva „Európa szívében dúló háborúról” elmélkedett, miközben mögötte hangos tűzijátékkal szórakoztak a berliniek. A fentiek alapján tehát hónapok óta gyengül már Lambrecht pozíciója, lemondása pedig lehet egyfajta indikatív döntésnek is tekinthető, de így Németország most lepénykényszerbe van, hiszen csütörtökig egy döntési pozícióba kerülő védelmi minisztert kellene kinevezni – tette hozzá Csiki Varga Tamás, aki elképzelhetőnek tartja, hogy az eddigi hibák gyors kijavítását és a cselekvést fogják várni és vállalni.

Ezzel egyidejűleg közös hadgyakorlatba kezdett az orosz és fehérorosz haderő, amit – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint – mindenképp érdemes bizonyos fenntartásokkal kezelni,

• egyik oldalról azért, mert a tavalyi háború kezdeti nyitánya is alapvetően az a narratíva volt, hogy Oroszország csak gyakorlatozik a térségben, ami idén ugyanígy állhat,
• másrészről viszont a fehérorosz haderő képességeit illetően nagyon komoly kételyek vannak, nem beszélve a politikai szándékról, hogy Lukasenka elnök valóban az aktív támadó műveletekbe is be szeretne-e szállni.

Tehát nehéz megítélni, hogy a közös hadgyakorlatnak lesz-e kifejezetten hadműveleti jelentősége, bár a nyugati elemzők egyelőre nem látnak erre nagy esélyt – ismételte meg. Az ukrán védelmi erők figyelmét mindenesetre megosztja, és kénytelenek a keleti frontról erőket elvonni, hiszen nem lehet azt, hogy az érintett határszakaszt és a fővárost védtelenül hagyják – jegyezte meg.