eur:
411.17
usd:
392.56
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Szergej Korszakov orosz kozmonauta által készített és a Roszkozmosz orosz űrügynökség által 2022. december 15-én közreadott kép a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás (ISS) Szojuz moduljáról. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA és az orosz űrügynökség szivárgás miatt lemondta Szergej Prokopjev és Dmitrij Petelin orosz űrhajós december 14-re tervezett űrsétáját az űrállomás körül. Az orosz űrhajósoknak korábban, november 25-én már le kellett mondaniuk egy űrsétát, akkor az űrruhájukkal kapcsolatban merült fel gond.
Nyitókép: MTI/AP/Roszkozmosz/Szergej Korszakov

Kiss László az ISS-mentőakcióról: a visszatéréskor megfőttek volna az űrhajósok

Egy pilóta nélküli Szojuz MSz-23-as űrhajót küldenek a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) február 20-án, hogy visszahozza a Földre az ott tartózkodó két orosz és egy amerikai űrhajóst. Kiss László csillagász, akadémikus, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója szerint ezt akár mentőakciónak is lehet nevezni.

A Nemzetközi Űrállomás egy alacsony Föld körüli pályán, nagyjából 450 kilométeres magasságban másfél óránként kerüli meg a Földet 30 ezer km/órás sebességgel, a Föld felszíni állapotokhoz képest extrém viszonyok közt.

Kiss László csillagász az InfoRádiónak kifejtette: az űrállomáson jelenleg hét űrhajós lakik, közülük négy amerikai a Dragon kapszulával érkezett, míg az oroszok szeptemberben három embert vittek fel a Szojuzzal. Ez utóbbi azonban december közepén meghibásodott, egy hűtőfolyadék-tartályból szivárgás történt. Az orosz vizsgálatok szerint a meghibásodást egy nagyjából egy milliméteres mikrometeroid becsapódása okozhatta.

"A szivárgás a Nemzetközi Űrállomáson mindenképpen egy magasabb kockázatú állapot" – jelentette ki Kiss László. A veszély nem is a mostani fenntartózkodásnál jelentkezett volna: ha ugyanis visszatértek volna azzal a kapszulával, akkor "a hűtőfolyadék nélkül

száz Celsius-fok fölé forrósodott volna fel a belseje, benne a három űrhajóssal. Ott biztosan megfőttek volna."

Emiatt küldik a csere Szojuz-kapszulát az űrhajósokért, ami február közepén ér fel, és márciusban hozza vissza őket. A sérült kapszulát pedig visszaküldik pilóta nélkül a Földre.

A Dragon-kapszula négy embert vitt fel, de nagy vészhelyzet esetén akár hét embert is el tud látni. A Nemzetközi Űrállomáshoz modulokból áll, melyek közt le lehet zárni a határt. "Nagy vészhelyzet esetén ezt nevezhetjük akár kimentésnek is" – mondta a csillagász. Megjegyezte: a helyzet nem annyira kritikus, hiszen december közepén történt a szivárgás, és január közepén jelentették be, hogy február közepén intézkednek.

A csillagász szerint a Nemzetközi Űrállomás jövője "komplikált kérdés", mert az orosz–nyugati együttműködési megállapodás 2025-ben lejár. A következő két évben ki kell deríteni, hogy lesz-e folytatás, mert az oroszok többször is bejelentették az elmúlt években, hogy már nem kívánnak részt venni a továbbiakban az űrállomás működtetésében.

A kérdés azért is lényeges, mert az űrállomás pályája zsugorodik a ritka, de létező légkörben a súrlódás miatt, ezért időnként meg kell emelni. Ezt korábban az oroszok végezték el, de 2025 után másnak kell ellátni ezt a feladatot, különben belép a földi légkörbe és lezuhan. Kiss László szerint az űrállomás működtetése politikai és gazdasági döntés is, mert a lejárati dátumán már régen túl van. A bejelentések alapján 2030-on túl már senki nem számol vele, még az amerikaiak is elengednék.

Nagy Britannia törekvése

Richard Branson milliárdos Virgin Orbit vállalata hétfőn először próbált műholdakat Föld körüli pályára állítani Nagy-Britannia területéről. A küldetés azonban egyelőre nem részletezett meghibásodás miatt nem sikerült. A küldetés különlegessége, hogy egy átalakított Boeing 747-es gép szárnya alá szereltek egy rakétát. Az indítás tehát csak átvitt értelemben történt Nagy-Britannia területéről: a gép felszállt Londonból, és az Atlanti-óceán fölött indították volna el.

Kiss László ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a cél az volt, hogy kilenc kis műholdat állítson alacsony Föld körüli pályára. Azonban a rakéta második fokozata nem úgy indult be, hogy elérje azt a célzott pályát, amiből a műholdakat ki tudta volna szórni.

A Virgin Orbit már korábban is indított műholdakat, a legelső sikertelen volt 2020-ban, a következő négy ugyanezzel technológiával sikerült. Mindegyik az Egyesült Államok területéről történt, de most megpróbálták a brit kormányzat által erősen támogatott űrszektort megerősíteni. "Ez most nem járt sikerrel, de biztos vagyok benne, hogy ez a történet is folytatódni fog, mert nagy a verseny" – állapította meg Kiss László.

Az új módszerben van fantázia: az indítóhelyzet ugyanis általában az Egyenlítő közelében van, mert ott a Föld forgása is segíti a rakéták indítását. Ezt a hatást egy repülővel lehet kompenzálni a magasabb szélességeknél is.

"Az űripar iszonyatosan fejlődik. Beszélik, hogy 15 év múlva ezermilliárd dolláros piac lesz a világban, tehát a szereplők szeretnének nagyobbakká válni" – zárta gondolatát Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×