Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó kedden délelőtt Rómában, a Szent Péter-bazilikában lerótta kegyeletét a szombaton elhunyt XVI. Benedek nyugalmazott pápa ravatalánál - közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
Orbán Viktor és Lévai Anikó imát mondott XVI. Benedekért és a gyászoló keresztény hívők közösségéért.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j3) és felesége, Lévai Anikó (j2) lerója kegyeletét a december 31-én elhunyt XVI. Benedek nyugalmazott pápa ravatalánál Rómában, a Szent Péter-bazilikában 2023. január 3-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Novák Katalin köztársasági elnök egy delegációval utazik csütörtökön a gyászmisére.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és felesége, Lévai Anikó (j2) lerója kegyeletét a december 31-én elhunyt XVI. Benedek nyugalmazott pápa ravatalánál Rómában, a Szent Péter-bazilikában 2023. január 3-án. Mellettük Habsburg-Lotharingiai Eduárd Károly, Magyarország vatikáni nagykövete (b). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A rendhagyó temetés friss részleteiről és a résztvevőkről itt írtunk.
KezdőlapKülföldOrbán Viktor lerótta kegyeletét XVI. Benedek ravatalánál – fotók
Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.
A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?
Budapest turisztikai vonzerejét elsősorban a város épített öröksége, kulturális kínálata és gasztronómiája határozza meg, nem pedig a prémium kategóriás üzletek száma.