Infostart.hu
eur:
351.78
usd:
306.9
bux:
137625.54
2026. június 22. hétfő Paulina
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Natalia Gavrilita moldovai miniszterelnökkel tartott sajtóértekezletén az EU–Moldova Társulási Tanács ülése után Brüsszelben 2021. október 28-án.
Nyitókép: Stephanie Lecocq

Küszöbön a kilencedik szankciós csomag

Az Európai Unió már hétfőn, vagy a következő napokban megállapodhat az Oroszországgal szembeni kilencedik szankciós csomagról, amely jelentősen fokozni fogja a Moszkvára nehezedő nyomást – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Josep Borrell a tagországok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozását megelőzően közölte, a szankciós csomagnak még vannak tisztázandó pontjai, de legalább kétszáz személyt és szervezetet, három további orosz bankot céloznak meg, korlátozni fogják Oroszország hozzáférését a külföldi gyártású drónokhoz, exportkorlátozásokat vezetnek be a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett a katonai célokra is használható termékekre, valamint az orosz energia- és bányászati szektort érintik.

Az uniós diplomácia vezetője közölte, a külügyi tanács hétfői ülésén újabb, nagyon szigorú szankciókat vethet ki iráni felelősökkel szemben az emberi jogok megsértése, valamint az Oroszországnak szállított drónok ügyében.

A tanács november közepén döntött megszorító intézkedések bevezetéséről Mahszá Amíni fiatal iráni nő letartóztatás utáni haláláért, illetve az eset miatt kirobbant tüntetések véres elfojtásáért felelősökkel szemben. Az EU továbbá szankciókkal sújtott az Ukrajna elleni háborúban használt drónok fejlesztéséért és szállításáért felelős embereket és szervezeteket. Borrell ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Iránnak meg kell értenie, hogy az Európai Unió nagyon határozottan elítéli az ukrajnai háború támogatását, az emberi jogokért küzdők nemrégiben végrehajtott kivégzését, és mindent meg tesz az iráni nők, valamint a békés tiltakozások résztvevőinek támogatásáért.

Az uniós diplomácia vezetője továbbá aggasztónak nevezte a hétvégén Koszovóban kialakult helyzetet, ugyanis – mint emlékeztetett – koszovói szerbek barikádokat emeltek szombaton egy észak-koszovói úton, és ezzel akadályozták a forgalmat két fontos határátkelőnél Szerbiával.

„Azt hittük, azt követően, hogy megállapodásra jutott Szerbia és Koszovó a két éve tartó rendszámtáblavitában, a kedélyek megnyugodtak. A hétvégén történtek azonban nem elfogadhatók” – fogalmazott Borrell, majd hozzátette: minden félnek meg kell értenie, hogy az erőszak nem kifizetődő. Vissza kell térni az EU közvetítésével zajló párbeszédhez.

Azzal összefüggésben, hogy az Európai Parlament pénteken felfüggesztette egyik alelnöke, Eva Kaili görög szocialista európai parlamenti képviselő feladatainak ellátását egy öböl menti állammal kapcsolatos korrupciós ügyben folytatott nyomozás során, Borrell azt mondta: „a hír rendkívül aggasztó”.

„Néhány olyan eseménnyel, néhány olyan ténnyel kell szembe néznünk, amelyek engem, mint az Európai Parlament korábbi elnökét nagyon aggasztanak” – fogalmazott az uniós diplomácia vezetője.

A belga ügyészség pénteken közölte, hogy a hatóságok több hónapja gyanúsítanak egy öböl menti államot az Európai Parlament gazdasági és politikai döntéseinek befolyásolásával. A vesztegetők jelentős pénzösszegekkel és értékes ajándékokkal próbálták lefizetni az uniós parlament több magas rangú tagját.

Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×