Infostart.hu
eur:
352.43
usd:
307.53
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Volodimir Zelenszkij ukrán (b) és Karol Nawrocki lengyel elnök a varsói elnöki palotában folytatott megbeszélései utáni sajtóértekezleten 2025. december 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak

Válságba kerülhet a lengyel–ukrán viszony?

A lengyel–ukrán történelmi vita miatt rossz irányban haladnak a kétoldalú kapcsolatok, a helyzet eszkalálódása azonban Oroszországnak kedvez – írta Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszter vasárnap az X-en.

A politikus azzal kapcsolatban tett bejegyzést, hogy Karol Nawrocki lengyel elnök pénteken közölte: visszavonja Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől a legmagasabb lengyel állami kitüntetést, a Fehér Sas-rendet. Zelenszkij pedig szombaton tudatta: visszaküldte a kitüntetést Nawrockinak.

Sok lengyel most „azon töpreng, milyenek lesznek a kapcsolataink Ukrajnával” – áll a miniszteri bejegyzésben. Kosiniak-Kamysz hozzátette: ez igaz mindazokra, akik a háború kezdete óta támogatják Ukrajnát, és feltehetőleg azokra is, akik szerint „minden ukránnak haza kellene térnie, és segítségre nincs szükségük”.

Biztosra vehető, hogy „minden nagyon rossz irányba halad” – fogalmazott a miniszter. Úgy vélekedett: „a szövetségesek közötti feszültségek eszkalálódása csak a (közös) ellenségnek kedvez”.

Nawrocki annak hatására hozta meg döntését, hogy Zelenszkij május végén a II. világháborúban megalakult nacionalista Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) „hőseiről” nevezte el az ukrán hadsereg egyik alakulatát. Az ukrán lépést Kosiniak-Kamysz, valamint Donald Tusk lengyel kormányfő is negatívan értékelte.

Az UPA és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) követte el a volhíniai mészárlásként elhíresült, Lengyelországban népirtásnak minősített, 1943 és 1945 között elkövetett etnikai tisztogatást,

amelyben mintegy százezer lengyelt gyilkoltak meg az akkor német megszállás alatt álló, de a háború előtt még Lengyelországhoz tartozó Volhíniában és Kelet-Galíciában.

Varsó és Kijev eltérő módon tekint a történtekre: míg a lengyel fél népirtásnak minősíti őket, Ukrajna a lengyel részről elkövetett, az ukrajnainál nagyságrendekkel kisebb mértékű megtorlásra hivatkozva kétoldalú arányos felelősségről beszél.

Pénteki nyilatkozatában a lengyel elnök kijelentette: döntése nem irányul az ukrán nemzet ellen, és nem jelent változást „a lengyel biztonságpolitika stratégiai irányát illetően”, valamint Ukrajna Lengyelország általi támogatásában sem az Oroszországgal folytatott harcában.

Nawrocki döntésére reagálva lemondott a Fehér Sas-rendről Leonyid Kucsma és Viktor Juscsenko volt ukrán elnök. Más lengyel állami kitüntetésekről lemondott Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter, Kirilo Budanov, az ukrán elnöki iroda vezetője, Ihor Zsovkva, Budanov helyettese, valamint Vaszil Bodnar varsói ukrán nagykövet is.

Marcin Przydacz, a lengyel elnöki hivatal vezetője szombat este az X-en azt írta: az ukrán félnek tudnia kellett, hogy „az UPA nevében elkövetett bűncselekmények dicsőítésére irányuló kísérletek milyen reakciót fognak kiváltani” Varsó részéről.

Zelenszkijnek „megvolt minden lehetősége rossz döntésének visszavonására”, hiszen az ukrán fél kérésére Varsó az elmúlt hetekben „aktív párbeszéd folytatott Kijevvel”.

Az ukrán partnerek hozzáállásán azonban nem sikerült változtatni - szögezte le Przydacz.

Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×