Infostart.hu
eur:
352.23
usd:
307.36
bux:
137625.54
2026. június 22. hétfő Paulina
Aleksandar Vucic szerb államfő munkavacsorára érkezik a brüsszeli Európa-épületbe 2020. február 16-án. A májusra Zágrábba tervezett EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előkészítését szolgáló munkavacsora célja az Európai Unió és a balkáni régió hat országa - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia - kapcsolatának elmélyítése.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Meggondolta magát a szerb elnök, mégis elmegy az uniós–nyugat-balkáni csúcsra Tiranába

Aleksandar Vucic a napokban "terrorista söpredéknek" nevezte Albin Kurti koszovói miniszterelnököt.

Aleksandar Vucic szerb elnök részt vesz a keddi tiranai csúcson, amelyet az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok vezetői részvételével tartanak - jelentette be a politikus azt követően, hogy találkozott Miroslav Lajcakkal, az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különmegbízottjával.

Szerbia elnöke a belgrádi közszolgálati televízió kérdésére válaszolva közölte, attól függetlenül, hogy a Nyugat-Balkán lesz a találkozó témája, és hogy legalább húsz résztvevő fog az Oroszország elleni szankciókról, valamint a Koszovóval fenntartott viszonyról nem megfelelő módon beszélni, jó lesz, ha

legalább lesz ott valaki, aki válaszolni is tud a vádaskodásokra.

Aleksandar Vucic arról is beszélt, hogy nem érti, a felek miért mindig két oldalról beszélnek, hiszen Szerbia mindent megtett, hogy a koszovói szerb kisebbséget és a békét védje. "Ha nem mennék Tiranába, lehet, hogy annak semmi haszna nem lenne, de nagy károkat okozhatna az országunknak" - húzta alá.

Rámutatott, hogy a tiranai csúcson az európai uniós roamingdíjak eltörléséről, valamint az EU nyugat-balkáni országoknak szánt energetikai támogatásáról is szó lesz, ezek pedig a szerb állampolgárok számára jó hírek.

A szerb államfő a múlt csütörtökön "terrorista söpredéknek" nevezte Albin Kurti koszovói miniszterelnököt, és közölte, nem hajlandó elmenni az EU-Nyugat-Balkán-csúcsra, mert Koszovó vezetői is ott lesznek, és szóba kerül majd Koszovó uniós vízumliberalizációja és uniós csatlakozási kérelmének benyújtása is. Mint mondta: a koszovói kormány olyan döntéseket hozott, amelyek Szerbia számára nem elfogadhatók, legutóbb például egy nem Belgrád-párti szerb politikust nevezett ki kisebbségi miniszternek.

Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Az 1,81 milliós országban mintegy százezer szerb él, az ország északi részén körülbelül ötvenezer főre tehető nagyobb tömböt képeznek.

Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×