Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
koszovó zászló
Nyitókép: Pixabay

Pont került a két éve tartó rendszámvita végére

Megállapodásra jutott Szerbia és Koszovó a két éve tartó rendszámtáblavitában, és ezzel csökkent a térségben kialakult feszültség - közölte reggeli híradójában a szerbiai közszolgálati televízió.

Az uniós közvetítéssel, szerda késő este született egyezség szerint Szerbia felhagy azzal, hogy koszovói települések nevével ellátott rendszámokat állítson ki, Koszovó pedig eláll a koszovói szerbek rendszámtáblacseréjére vonatkozó intézkedésektől, illetve a pénzbüntetések kirovásától. A szerb fél azt is vállalta, hogy nem állít ki új rendszámtáblákat, ám a megállapodás értelmében joga van a régiek megújítására. A rendszámtáblacsere mintegy tízezer koszovói szerbet érintene.

A megállapodás hírét Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője jelentette be a Twitteren.

Az RTS-en megszólaló szerbiai szakértők elmondták,

a koszovói fél szerda este voltaképpen azt a megállapodási javaslatot fogadta el, amelyet az uniós főképviselő hétfőn is felvetett,

amikor Aleksandar Vucic szerb elnökkel és Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel találkozott. Hétfőn azonban a koszovói fél minden megoldási javaslatot elutasított. Albin Kurti hétfőn bejelentette, 48 órával elhalasztja a 150 eurós (több mint 60 ezer forint) pénzbüntetések kirovását, és folytatja a brüsszeli tárgyalásokat.

A rendszámtáblavitára a Koszovó északi részén élő szerb kisebbség képviselői november első hetében reagáltak. Úgy döntöttek, kivonulnak a koszovói állam intézményeiből, és mindaddig nem térnek vissza, amíg Koszovó nem teljesíti a 2013-ban brüsszeli közvetítéssel aláírt megállapodásban foglaltakat, illetve nem alakítja meg a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. Rendőrök, bírók, ügyészek, közhivatalnokok szüntették be a munkát.

Petar Petkovic, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának a vezetője most közölte,

a szerda este elfogadott megállapodással voltaképpen megvalósult az első azon két feltétel közül, amelyek teljesítését követően a koszovói szerbek újra felvennék a munkát.

Közben viszont nem biztos, hogy még megvannak az elhagyott munkahelyek, a pristinai vezetés ugyanis úgy döntött, nem vár arra, hogy visszatérjenek hivatalukba a kisebbségi szerbek, ezért előrehozott polgármesterválasztást írtak ki az érintett önkormányzatokban, az üresen maradt tisztségeket pedig albánokkal töltik fel.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×