eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter: egyes országok brüsszelebbek akarnak lenni Brüsszelnél

Egy német bólintásra vár a paksi bővítés.

Vannak országok és hatóságok Európában, amelyek még brüsszelebbek akarnak lenni Brüsszelnél, ilyen a német exportügynökség is, amely még nem hagyta jóvá az új paksi blokkok irányítástechnikájának kivitelét - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az oroszországi Szocsiban.

A 12. Nemzetközi Atomexpóról bejelentkezve a paksi bővítés fontosságáról beszélt, főleg arról, hogy a jövőben azon országok lesznek biztonságban, amelyek maguk tudják előállítani az általuk felhasznált energia egy jelentős részét.

Ez pedig Magyarország esetén saját források hiányában egyedül a nukleáris energia révén lehetséges, a tervezett két új blokk pedig több mint megduplázza a jelenlegi kapacitást, és ezáltal hosszú távon is biztosítani fogja hazánk ellátását és a rezsicsökkentés vívmányainak fenntartását.

"A terv és a cél továbbra is az, hogy 2030-ra legyünk kész a két új blokkal, ennek akadályát gyakorlatilag csak külső tényezők jelenthetik" - hangsúlyozta.

"A szankciókat sikerült eddig kivédenünk, mind a nyolc csomag vitájánál világossá tettük, hogy a nukleáris energia nem lehet része a csomagoknak (...) Viszont az látszik, hogy vannak országok, vannak hatóságok, amelyek még brüsszelebbek akarnak lenni Brüsszelnél, s kicsit túlteljesítenek" - emelte ki.

Szijjártó Péter példaként hozta fel a német exportügynökséget, amely

még nem hagyta jóvá az új paksi blokkok irányítástechnikájának kivitelét, míg a francia konzorciumi partner esetében Párizsban ezt már megtették.

"Őszintén remélem, hogy egyetlen európai ország sem fogja gátolni ezt a beruházást. Látni kell, hogy ma az energiaellátás biztonsága nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai, ráadásul szuverenitási kérdés is" - fogalmazott.

A miniszter elmondta, vannak olyan, "zöldnek nevezett NGO-k, akik jól szervezettek, komoly finanszírozási háttérrel rendelkeznek, és azt tekintik missziójuknak, hogy a nukleáris projekteket valahogyan próbálják megakadályozni".

"De azt látni kell, hogy aki az atomenergiával szemben lép fel, az egyrészt a józan ésszel szemben cselekszik, másrészt pedig ellehetetleníti hosszú távon az európai ellátásbiztonságot és a megfizethető energiaszolgáltatást, ráadásul a zöld célokkal is szembemegy" - húzta alá.

Utóbbival kapcsolatban rámutatott, hogy a paksi atomerőmű működésével

jelenleg évente 14,5 millió tonna szén-dioxid kibocsátása előzhető meg, a bővítéssel pedig ez további 17 millió tonnával fog nőni,

ráadásul így körülbelül évi négymilliárd köbméterrel kevesebb földgázt kell majd felhasználni.

Leszögezte: az atomenergia a legolcsóbb, legmegbízhatóbb, legkörnyezetbarátabb, legbiztonságosabb módja az energiaelőállításnak.

"Mindenki, aki ezt tagadja, az kizárólag ideológiai-politikai alapon teszi ezt, a józan ész talaján állva a nukleáris energiát támadni nem igazán lehet" - vélekedett.

Szijjártó Péter közölte, hogy Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával is tárgyalt, akivel áttekintették a beruházást, ami szavai szerint szépen halad előre.

Beadták a létesítési engedélyhez kapcsolódó előzetes biztonsági jegyzőkönyvet, megfelelően halad a talajkitermelés és a következő lépés a teljes talajkiemelési terv engedélyének benyújtása lesz. Eközben már zajlik Oroszországban két rendkívül fontos eszköz gyártása.

Kitért arra is, hogy a paksi bővítés Magyarország történetének legnagyobb, több mint 12 milliárd euró értékű zöldmezős beruházása, amely mintegy tízezer munkahelyet hoz létre.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×