Mint a klímakutató elmondta, a napirendet is nagyon nehéz volt elfogadni. Az eddigiek alapján úgy látja, a rendező egyiptomiak mindent beleadtak, hogy jó klímacsúcsot szervezzenek, de sok minden az utolsó percekre lett kész, most van kialakulóban, hogy működjön.

„Nagyon fontos vezetők is hezitáltak, hogy jöjjenek-e, a bizonytalanság övezi jelenleg ezt a klímacsúcsot” – mondta Ürge-Vorsatz Diána.

A hezitálás okát nem magában a klímacsúcsban, hanem a világ általános helyzetében látja.

Háború, energiaválság, több országban politikai változás zajlik, a vezetők maguk sem tudják eldönteni, fontos-e ez annyira, hogy elmenjenek a csúcsra – sorolta az okokat.

A klímacsúcs legfontosabb kérdései közé sorolja a károk és veszteségek körét, ami, mint mondta, egyértelműen arról szól, hogy a fejlett világot felelőssé tegyük az eddigi éghajlatváltozás által okozott károkért.

„Ezt nagyon nehéz elfogadni a fejlett országoknak. Ha esetleg morálisan el is fogadják, amikor válságban vannak, gazdasági és politikai válság van, akkor

nagyon nehéz egy vezetőnek azt mondani, hogy »igen, majd az én mostani adófizetőim ezért fognak milliárdokat fizetni«,

hiszen a legtöbb országban a családok nehéz helyzetben vannak az infláció, az energiaválság és egyéb problémák miatt. Ilyen helyzetben nagyon érzékenyek a klímacsúcs kérdései” – mondta.

Ürge-Vorsatz Diána maga is bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy ennyire nagy fontosságot kell-e tulajdonítani továbbra is ezeknek a klímacsúcsoknak, hiszen a keretegyezmény már megvan, ha ezt megvalósítanánk és betartanánk, a problémák nagy részét megoldanánk – utalt a 2015-ös, párizsi klímamegállapodásra. Márpedig – tette hozzá – ez elsősorban az államok és a nem a klímacsúcs feladata.

„Viszont ezeknek az éves megbeszéléseknek a feladata, hogy átnézzék az eddigi előrehaladást, és különösen a tavalyi, glasgow-i klímacsúcs óta már az is, hogy évente ellenőrizzük, megfelelőek-e a vállalások, és próbáljunk évente még ambiciózusabb vállalásokat tenni. Ez nagyon ügyes és fontos lépése volt a glasgow-i klímacsúcsnak, csak az a probléma, hogy egyelőre még csak 24 ország jelentett be erősebb vállalást, és sajnos ezek közül is gyakorlatilag egyetlen van, amely lényegesen erősebb vállalást tett” – mondta Ausztráliára utalva. Azt is hozzátette, hogy emögött politikai változás áll: ott a korábbi klímaszkeptikus kormányt zöld irányba jóval fogékonyabb vezetés váltotta, és a korábbi vállalásuk nagy gyenge volt, sőt tavalyig az ausztrálok voltak az egyetlenek a fejlett világban, akik gyengébb vállalást tettek, mint az előző volt, így régi adósságukat törlesztették.

A helyszín jelentőségére is felhívta a figyelmet, hiszen a károk és veszteségek tekintetében Afrika a legérintettebb.

Ürge-Vorsatz Diána abban bízik, hogy nem csak pénzösszegben nagyobb vállalásokat fognak tenni a fejlett országok, hanem ügyesebb mechanizmusokat fognak kitalálni.