Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Jair Bolsonaro hivatalban lévő brazil elnök támogatói egy brazíliavárosi kampányrendezvényen 2022. október 28-án. A brazíliai elnök- és parlamenti választások október 2-i első fordulójában a baloldali Lula da Silva volt brazil elnök a voksok 47,99 százalékával győzött, Bolsonaro a szavazatok 43,57 százalékát szerezte meg. A második fordulót október 30-án tartják.
Nyitókép: MTI/AP/Eraldo Peres

Brazília ma elnököt választ: biztosan olyan történik, ami még sosem fordult elő

Ha a kihívó nyer, először fordulna elő, hogy a regnáló elnököt nem választják újra, ha viszont ellenfele győz, akkor az lenne újdonság, hogy az első fordulót megnyerő jelölt alulmarad.

Brazíliában vasárnap tartják az általános választások második fordulóját. Az ország polgárainak a leendő államfőről és 12 kormányzójelöltjéről kell dönteniük.

Az október elején tartott első fordulóban

  • a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva volt államfő a szavazatok 48,42 százalékát kapta meg, míg
  • a hivatalban lévő, jobboldali Jair Bolsonaro 43,2 százalékot.

Tekintettel arra, hogy egyik elnökjelölt sem kapta meg a szavazatok több mint 50 százalékát, kiírták a második, egyben utolsó fordulót, ahol a győztesnek elég megszereznie az egyszerű többséget.

A legfrissebb közvéleménykutatások szerint

  • Lula da Silva az érvényes szavazatok 53 százalékára számíthat,
  • a megkérdezettek 47 százaléka pedig Bolsonaróra fog szavazni.

Függetlenül attól, hogy ki nyeri az elnökválasztást, történelmileg példa nélküli lesz az idei megmérettetés. Elemzők szerint ugyanis, ha Bolsonaro veszít, ő lesz az első olyan hivatalban lévő államfő, akinek nem sikerült újraválasztatnia magát második ciklusra, ha viszont Lula da Silva marad alul, az abból a szempontból lesz egyedi, hogy még nem fordult elő, hogy az elnökválasztások első fordulójában többséget szerző politikus ne tudott volna győzni a második fordulóban.

Az ország 12 államának kormányzóválasztásán az ország gazdasági és ipari központjának számító, legnépesebb állam, Sao Paulo vezetői posztjáért folyó összecsapás áll a figyelem középpontban. A posztért a Bolsonaro-kormány korábbi infrastrukturális minisztere, Tarcisio Gomez de Freitas és Lula da Silva kormányának volt oktatási minisztere, Fernando Addad verseng.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter a Várban: a hatalom egy szörny

„Lehet, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter ráér, lehet, hogy Sulyok Tamás államfő ráér, lehet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ráér, de ezeknek a gyerekeknek nincs több idejük, nem akarnak még több karácsonyt félelemben élni! Ezeket a gyerekeket most is bántják, most vannak veszélyben!” – fogalmazott a Tisza Párt támogatóinak sokasága a Sándor-palota előtt Magyar Péter.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Új amerikai időszámítást hirdetett Donald Trump – Feje tetejére állt az eddigi világrend, de mi jön ezután?

Új amerikai időszámítást hirdetett Donald Trump – Feje tetejére állt az eddigi világrend, de mi jön ezután?

Múlt csütörtökön a második Trump-adminisztráció nyilvánosságra hozta a várva-várt nemzetbiztonsági stratégiáját. A hivatalos dokumentumot, mely számottevően eltér még az első Trump-elnökség alatti elődjétől is, leginkább Európában fogadták megrökönyödéssel: egymás után jelentek meg a "nyugati szövetség felbomlását", illetve a "NATO elpusztítását" jövendölő elemzések. A nemzetbiztonsági stratégia kétség kívül pellengérre állítja az öreg kontinenst, miközben más államok, mint például Kína, Oroszország és a közel-keleti olajmonarchiák bőven válogathatnak a szívüket melengető részletekből. Megnéztük, hogy a korábbiakhoz képest hogyan határozza meg saját nemzetközi szerepvállalását a Fehér Ház, ez milyen következményekkel járhat, és mennyire alkot koherens egészet az új amerikai világkép. Nem kellett sokáig keresni az első logikai bukfencet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 13. 19:37
×
×
×
×