Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
Nyitókép: Unsplash

Újabb nagy kamatemelés várható az euró központi bankjánál

Dacolva a tagállamok recessziós félelmével, az Európai Központi Bank csütörtökön várhatóan ismét jelentős mértékű – legalább 75 bázispontos – emelést hajt majd végre, állítják szinte egybehangzóan nemzetközi elemzőműhelyek. Az infláció továbbra is száguld, miközben a gazdasági kilátások egyre rosszabbak EU-oldalon.

Az eurózóna 19 tagállamában szeptemberben hajszál híján 10 százalékos lett az infláció, ami

éppen ötszöröse az Európai Központi Bank által kívánatosnak tekintett értéknek, amúgy pedig egy hónap alatt 10 százalékos árnövekedést is jelez

az augusztusi 9,1 százalékhoz képest.

A maga nemében már az is rekordnak számított az euró 23 éves történetében – jegyzik meg nemzetközi elemzések.

Az euró frankfurti bankja – ami a központi bankok működési elvét követve politikailag független mind a tagállamok kormányaitól, mind pedig az uniós intézményektől, és valamennyi eurótag képviselve van kormányzótanácsában – a COVID-járvány lecsengését követő hónapokban (de még az orosz-ukrán háború előtt) visszatérően „szezonálisnak” és „ideiglenesnek” minősítette az akkoriban már lábra kapó inflációt.

A háború kirobbanása és az energiaárak meglódulása azonban tartóssá és folyamatosan emelkedővé tette az EU-országok körében az árnövekedést, miért is nyáron már változott a kialakult helyzet frankfurti olvasata is. Egyre inkább az infláció megfékezése vált első számú prioritássá, és (10 év után először) júliusban 50 bázisponttal, majd szeptemberben rekordnak számító 75 bázisponttal emeltek a központi banki alapkamaton.

Most csütörtökön ezt toldhatja meg újabb 75 bázispontos emelés, ami azonban szakértők szerint még mindig nem feltétlen az ilyen irányú beavatkozások végét jelenti. Ezt szeptemberi emelésekor maga

Christine Lagard EKB-elnök is jelezte, midőn leszögezte, hogy az euró bankja kész mindaddig emelni az alapkamatot, amíg nem lassul az árnövekedés.

A Financial Times összesítése ennek kapcsán megjegyzi, hogy az eurótagállamok több mint felénél jelenleg kétszámjegyű az infláció, a balti államokban még a 20 százalékot is meghaladja. Az euró és az EU gazdasági motorjának számító Németországban, a hajdan sziklaszilárd Deutschmark hazájában szeptemberben 71 éves rekordot döntő mértékű, 10,9 százalékos inflációt regisztráltak. Hasonlóan „borzalmasnak” minősítette a hollandiai helyzetet is Sigrid Kaag holland pénzügyminiszter (országában egy hónapja 17,1 százalékos volt az árnövekedési spirál).

A legjobb állapotban még a franciák voltak, náluk a nyári 6,6 százalékról még valamennyit csökkent is a ráta (szeptemberben 6,2 százalék volt), de ez jelentős részt az energiaszámlák hatósági szubvenciójának volt köszönhető. (Maga az „alacsony” infláció pedig így is több, mint háromszorosa maradt a „normális” időkben megengedettnek tekintett szintnek.)

A brit üzleti napilap mindezek fényében is idézte Carsten Brzeskit, az ING vezető közgazdászát, aki szerint eldőltnek tekinthető, hogy az EU központi bankjának legalább 75 bázispontot emelnie kell, ha állni akarja a sarat az árnövekedéssel szemben. Aminek kapcsán a brüsszeli Euractiv megjegyezte, hogy a Capital Economics elemző műhely 100 bázispontos emelést sem tart kizártnak, amúgy pedig többek várakozása szerint az EKB alapkamata a jövő év első negyedévére már minden bizonnyal legalább 2,5 százalékon áll majd.

A Financial Times ugyanakkor emlékeztet arra is, hogy

mindez, ha monetáris politikai szempontból szükségesnek látszik is, a tagállami kormányok körében azonban távolról sem népszerű.

A lap idézte Emmanuel Macron francia államfőt, aki aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az európai monetáris politika felelősei a kereslet megtörésével akarják megfékezni az inflációt, mit sem törődve a szociális következményekkel.

Úgy tudni, az EKB ugyancsak francia elnöke (Lagarde) maga is azok közé tartoznak, akik kerülnék a gazdasági növekedés beszűkítését az inflációcsökkentés oltárán. Erre jegyezte meg a Financial Times elemzője, hogy az EKB kormányzótanácsának most csütörtöki vitájában várhatóan a legtöbb időt a gazdasági növekedési kilátások mérlegelésével töltenek majd.

Ez utóbbi kapcsán ugyanakkor a brüsszeli Politico idézte Lagarde helyettesét az EKB élén, Luis de Guindost, aki a napokban minderről nem éppen bátorítóan beszélt. Elmondása szerint a növekedési mutatók egyelőre elmaradnak a bank előrejelzéseitől. „Az, amit mi a csökkenés lehetséges forgatókönyvének tekintettünk a jövő évre – mint egyik opciót – a valóságban egyelőre egyenesen a negatív végpont felé halad” – mutatott rá nyilatkozatában.

A Financial Times idézte Nouriel Roubini New York-i sztárközgazdászt is, aki az eurózónában tapasztalható folyamatok láttán azon véleményét tweetelte ki, hogy az eurózóna szerinte határozottan a stagfláció felé halad.

Az EKB-nak nincs más választása, mint hogy mielőbb kamatot emel, még ha ezzel elsőre súlyos gazdasági, pénzügyi és politikai stresszhelyzetet generál is

– vélte véleményében az amerikai szakértő. A jelek szerint a frankfurti bank csütörtökön kész lehet újabb lépést tenni e felé.

Címlapról ajánljuk
Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Nagyon is létezik gasztroturizmus – mondta Vinkó József, a Magyar Konyha magazin főszerkesztője az InfoRádió Aréna című műsorában, és felhívta a figyelmet újonnan összeállított gasztroséta helyekre. Beszélt arról is, hogy a hozzánk látogató külföldiek hetven százaléka milyen ételt keres, és hogy leáldozik-e a fine dining csillaga. Megtudhattuk tőle azt is, miért „házasítják” a japán és a perui konyhát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Bár a diplomácia hagyományosan elsősorban nemzetállami feladatként jelenik meg, az utóbbi évtizedekben számos más szereplő – például civil szervezetek, vállalatok, multinacionális intézmények, valamint települési és területi önkormányzatok – is aktívan részt vesz a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Az önkormányzatok így saját nemzetközi hálózataik révén bővítik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás bevált gyakorlatait, és cserélnek közpolitikai modelleket. Az önkormányzati, vagy más néven szubnacionális diplomácia azt jelenti, hogy a nemzeti kormányok alatti közigazgatási egységek közvetlenül létesítenek és ápolnak külföldi partnerkapcsolatokat. Budapest esetében is az figyelhető meg, hogy az elmúlt években egyre határozottabban lép fel önálló, saját útját járó szereplőként a nemzetközi porondon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×