Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtóértekezletet tart a NATO madridi csúcstalálkozójának második napi ülése után az Ifema kongresszusi és kiállítási központban 2022. június 30-án.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/ZIPI

A NATO-főtitkár kimondta: gyakorlatilag már tag Svédország és Finnország

Ha megtámadják ezt a két országot, a NATO automatikusan úgy veszi, hogy NATO-országokat ért támadás.

Az észak-atlanti katonai szövetség válaszolni fog, ha Svédországra vagy Finnországra nyomás nehezedne Oroszország vagy más ország részéről már azt megelőzően is, hogy a két ország teljes jogú NATO-taggá válna - jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben csütörtökön.

"Elképzelhetetlen, hogy ne lépjünk fel, ne nyújtsunk támogatást Svédországnak és Finnországnak, ha bármiféle nyomás alá kerülnének" - fogalmazott Jens Stoltenberg a svéd miniszterelnökkel, Ulf Kristerssonnal közösen tartott sajtótájékoztatóján.

A NATO-főtitkár arra emlékeztetett, hogy a szövetségesek biztonsági garanciát adtak mindkét országnak, és eszerint megvédik őket, ha bármilyen agresszióval néznének szembe. Lehetőségük van aktiválni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét alapító washingtoni szerződés kollektív védelemről szóló 5. cikkelyét - hangsúlyozta a főtitkár. Hozzátette: a balti térségben már megerősítették jelenlétüket, amit az orosz-ukrajnai háború mellett az Északi Áramlat gázvezetékek elleni feltételezett szabotázsakció is indokol.

A norvég politikus kijelentette,

Svédország és Finnország csatlakozása "megerősíti a szövetség jelenlétét a távoli Északon", ami - szavai szerint - elmélyíti az északi és a balti védelmi együttműködést.

Kérdésre válaszolva Stoltenberg azt mondta: minden jelentés arra utal, hogy Irán szállítja Oroszországnak az Ukrajna elleni támadásokhoz használt drónokat. Ezzel összefüggésben arra figyelmeztetett, hogy az ilyen ténykedés az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak "egyértelmű megsértését" jelenti.

"Arra kérünk minden országot, beleértve Iránt is, hogy ne támogassák Oroszország háborúját Ukrajna ellen" - fogalmazott a főtitkár, majd hozzátette: az ukrajnai háború egyértelműen sérti a nemzetközi jogot. Vlagyimir Putyin orosz elnök nagy hibát követett el azzal, hogy megtámadta Ukrajnát. Oroszország nem fog győzni Ukrajnában - tette hozzá Stoltenberg.

Ulf Kristersson hangsúlyozta, országa megerősítette elkötelezettségét a NATO-csatlakozás mellett, és új jogszabályokat készít elő a tagsági követelmények teljesítése érdekében. Kiemelte továbbá, hogy országa még elkötelezettebben kapcsolódik be a NATO terrorellenes tevékenységébe.

"Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül eleget tegyünk a tagsági kötelezettségeknek. Ezek között a terrorizmus elleni küzdelem alapvető fontosságú" - hangsúlyozta a svéd kormányfő.

Címlapról ajánljuk
Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.

Kitzinger Szonja: a balatoni strandéttermekben és street food büfékben is megjelentek az ínyenc falatok

14. alkalommal jelent meg a Magyar Konyha magazin nyári lapszámának mellékleteként a Balaton gasztrokalauz. A kiadvány idén megújult formában, a korábbiaknál szigorúbb válogatással mutatja be a tó környékének legjobb gasztronómiai helyeit, a szerkesztőség által legjobbnak ítélt TOP 100-at.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Szuperparlamentarizmus vagy jövőbeli aknamező? – Válságot is okozhat az Alaptörvény mostani formája

Szuperparlamentarizmus vagy jövőbeli aknamező? – Válságot is okozhat az Alaptörvény mostani formája

A Tisza-kormány megkezdte a NER intézményrendszerének lebontását, ám a módosítások kettős képet mutatnak. Míg egyes területeken valódi intézményi korrekciót hajtanak végre, máshol azonban a változtatás inkább személyi jellegű. Ez talán annak is köszönhető, hogy Magyar Péter erre csak átmeneti közjogi beavatkozásként tekint, és későbbre széles társadalmi részvétellel zajló alkotmányozást ígér. A bebetonozás ugyanakkor nem pusztán abból áll, hogy a Fidesz saját embereit ültette kulcspozíciókba, hanem a hosszú mandátumok, a kétharmados védelem, az egyoldalú jelölési csatornák és a sarkalatos törvények túlterjeszkedése együttesen olyan rendszert hozott létre, amely korlátozta a demokratikus váltógazdálkodást. A Tisza módosításai rövidítik a mandátumokat és paritásos elemeket vezetnek be a közmédiában és a médiahatóságnál, de a végső döntés szinte minden kulcspozíció betöltésénél az Országgyűlés kétharmadánál marad. Ha az ígért alkotmányozói folyamatban nem térnek ki ennek a rendszernek a kezelésére, a kompromisszumok kikényszerítésére, akkor olyan súlyos zavarok keletkezhetnek a függetlennek szánt intézmények működtetésében, mint amely a rendszerváltás utáni első két évtizedet jellemezte.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×