Infostart.hu
eur:
352.82
usd:
307.85
bux:
138215.62
2026. június 19. péntek Gyárfás
Tőkés László, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöke, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke beszél a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón Budapesten 2018. október 5-én.
Nyitókép: MTI / Balogh Zoltán

Furcsa jogi fejlemények Tőkés László kitüntetési ügyében

Másodszor került az ügy a Bukaresti Táblabíróság elé, amely most úgy határozott, hogy nem vizsgálhatja közigazgatási eljárásban az érdemrendet megvonó elnöki rendeletet, pedig korábban ítéletet hozott benne – hívta fel a figyelmet a magyar politikus ügyvédje.

A Bukaresti Táblabíróság másodjára is elutasította Tőkés László keresetét, amelyben a román állami kitüntetését visszavonó elnöki rendelet megsemmisítését kérte – derült ki az ítélet kivonatából, melyet a táblabíróság honlapján tettek közzé.

Kincses Előd, Tőkés László ügyvédje elmondta: a táblabíróság ezúttal úgy találta, hogy nem vizsgálhatja közigazgatási eljárásban az érdemrendet megvonó elnöki rendeletet.

Az ügyvéd azért tartotta különösnek az ítéletet, mert ugyanez a táblabíróság egyszer már megvizsgálta és ítélkezett róla, ezt az ítéletet azonban a legfelsőbb bíróság nem fogadta el, és visszaküldte az ügyet első fokra azzal a kéréssel, hogy a táblabíróság vizsgálja meg újra az ügyet.

"Ez azt is jelenti, hogy a legfelsőbb bíróság határozatát nem hajtották végre"

– jelentette ki az ügyvéd.

Azt is hozzátette: ha következetes a legfelsőbb bíróság, akkor ismét vissza fogja küldeni első fokra. Az ügyvéd szerint a román igazságszolgáltatás időhúzásra játszik ebben az ügyben. Várják, hogy lejárjon Klaus Iohannis elnöki mandátuma, hogy az után szülessen meg az ítélet, mely minden bizonnyal kedvezőtlen lesz az államfő számára.

Szerinte ugyanis egyértelmű, hogy az elnöki rendelet törvénytelen, mert a kitüntetéseket szabályozó törvény csak két esetben teszi lehetővé elismerés visszavonását, és ezek egyike sem áll fenn.

Az érdemrendet akkor kell visszavonni,

  • ha a kitüntetettet jogerősen szabadságvesztésre ítélik, vagy akkor,
  • ha olyan tetteket követ el, amelyek méltatlanná teszik az elismerésre.

Tőkés László érdemrendjét azonban nem tettei, hanem egy véleménynyilvánítása miatt vonták vissza, a vélemény szabadságát pedig az alkotmány garantálja.

Tőkés László a Ceausescu-diktatúra bukásához vezető 1989-es temesvári forradalom kirobbantásában játszott szerepéért kapta meg Traian Basescu államfőtől a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatát a forradalom huszadik évfordulóján. Ezt a kitüntetést azonban Klaus Iohannis 2016 márciusában visszavonta. Az elismerés visszavonását Victor Ponta kormányfő kezdeményezte 2013-ban, miután Tőkés László tusványosi előadásában felvetette, hogy Magyarország vállaljon "védhatalmi" szerepet Erdély érdekében, ahogyan Ausztria tette Dél-Tirol esetében.

Címlapról ajánljuk
Itt az óriási hőhullám, és nem látszik a vége – komoly figyelmeztetések a tudománytól és a hatóságtól

Itt az óriási hőhullám, és nem látszik a vége – komoly figyelmeztetések a tudománytól és a hatóságtól

Csütörtöktől tartós hőséghullám kezdődött, és egyelőre nem látszik, hogy mikor érkezhet markáns változás, enyhülés. A magas csúcshőmérsékletek mellett a hétvégétől már az éjszakák sem hoznak érdemi felfrissülést. Páll Márton meteorológus, a HungaroMet munkatársa és az országos tisztifőorvos is felemeli most a mutatóujját.

„Nem népszerű szeretnék lenni Brüsszelben” – Magyar Péter az EU-csúcs második napjának reggelén

Minden pillanatban a magyar embereket szeretné képviselni, erről írt péntek reggel az EU-csúcs helyszínéről Magyar Péter miniszterelnök. „Tiszteletet adok és elvárom ugyanezt a hazám felé.”
inforadio
ARÉNA
2026.06.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Sikeres külföldi módszerrel motiválnák a természet állapotának javítására az építtetőket

Sikeres külföldi módszerrel motiválnák a természet állapotának javítására az építtetőket

Magyarországon naponta kiterjedt zöldterületek esnek áldozatul az építkezéseknek, a hazai szabályozás pedig sokszor engedékeny a nagyberuházásokkal szemben. Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Pénzügyi Egyesület vezetőjének a másfélfok.hu-n megjelent cikke szerint érdemes lenne hazánkban is bevezetni az Egyesült Királyságban már alkalmazott modellt, amely arra kötelezi a beruházókat, hogy projektjeikkel ne csupán megóvják, hanem legalább tíz százalékkal javítsák is a természet állapotát. Ez a piacbarát rendszer új és stabil finanszírozási forrást teremthetne a hazai természeti területek, például a vizes élőhelyek vagy lápok megmentésére. Beszélgessen szakértőkkel a témáról a Portfolio Sustainable World 2026 konferenciáján!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×