A javaslat szerint a gazdálkodók 2025-től adóznának az üvegházhatást okozó - böfögésből, szellentésből, vizeletből származó - gázok után, az adó mértékét azonban még nem állapították meg.

A javaslatot támogató - és azt "realisztikusnak" nevező - Jacinda Ardern miniszterelnök azt mondta, az állatok tulajdonosai az adók kifizetése érdekében megemelhetnék az immár "környezetbarát termékek" árát.

Az állattartók máris tiltakoztak a javaslat ellen - amelyhez hasonlót a Munkáspárt már 2003-ban is benyújtott -, az iparág legfontosabb lobbiszervezete, a Farmerek Szövetsége pedig azt közölte, egy ilyen törvény "kibelezné a kisvárosi Új-Zélandot", és végeredményben gazdaságaik eladására kényszerítené a tulajdonosokat.

A jobboldali-liberális ACT párt képviselői azzal érveltek a javaslat ellen, hogy az voltaképpen növelné a gázkibocsátást, mert az agrárüzemek a szomszédos országokba települnének, ahol nehezebben tudnák csak megtermelni az élelmiszert.

Damien O'Connor mezőgazdasági miniszter azonban rámutatott arra, hogy a farmerek már most megtapasztalják a klímaváltozás hatását aszály, szárazság és árvizek formájában, így a klímaváltozás elleni harc mindannyiuk érdeke.

A Farmerek Szövetségének elnöke, Andrew Hoggard ezzel kapcsolatban elmondta, két éve fáradoznak a kormánnyal olyan gázkibocsátás-csökkentő terven, amely nem csökkentené a termelést sem.

Jóllehet Új-Zélandon csupán mintegy ötmillióan élnek, körülbelül 10 millió tejhasznú szarvasmarhát és 26 millió birkát tartanak,

az ország üvegházhatást okozó gázának pedig több mint fele a mezőgazdaságból származik.

A kormány korábban ígéretet tett arra, hogy Új-Zéland 2050-re eléri a karbonsemlegességet, e terv részeként pedig azon van, hogy a mezőgazdaságban tartott állatok metánkibocsátását csökkentse.

Közvéleménykutatók felhívták rá a figyelmet, hogy az országban 15 hónapon belül választásokat kell tartani, és a törvényjavaslat jelentősen csökkentheti Ardern esélyeit a vidéki térségekben.