Infostart.hu
eur:
354.2
usd:
311.4
bux:
139624.46
2026. június 25. csütörtök Vilmos
Kiégett autóroncsok mellett rendőrök Kijevben 2022. október 10-én, miután robbanások történtek az ukrán fővárosban.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

Tizenegy halott és legalább 60 sebesült maradt az orosz rakátacsapások után

Az ukrán hadsereg szerint Kijev mellett több ukrán nagyvárost is támadás ért: 11 helyszínen sérült meg a kritikus infrastruktúra az országban, több régióban akadozik a víz- és az áramszolgáltatás.

Legalább tizenegy halottja és huszonnégy sebesültje van az orosz támadásnak. A legtöbb becsapódás a főváros központjában volt – írta a kijevi rendőrség a Facebook közösségi oldalon közzétett közleményében. Kijevet már hónapok óta nem érte támadás.

Az ukrán hadsereg szerint Oroszország 75 rakétával támadta hétfő reggel Ukrajna területét. Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy az ukrán légvédelem 41 rakétát megsemmisített. Hozzátette, hogy Oroszország harci drónokat is bevetett.

A BBC helyszíni értesülései szerint összesen 83 rakéták lőttek ki az oroszok, és ebből több mint 43-at megsemmisített az ukrán légvédelem. A lövedékeket a Kaszpi- és a Fekete-tengerről indították, és volt köztük Kalubr, Iszkander és H-101-es rakéta is.

Az ukrán miniszterelnök azt közölte, hogy nyolc ukrán régióban 11 helyszínen ért támadás kritikus infrastruktúrát. Gyenisz Smigal szerint több helyütt megszakadt a víz-, illetve az áramszolgáltatás, és a hatóságok megfeszített erővel dolgoznak a helyreállításon.

A BBC arról számolt be, hogy robbanások voltak Lemberg, Dnyipro és Zaporizzsja városában is. Ezeken a helyeken a vízellátás és az áramszolgáltatás megszakadásáról számoltak be. Ezt erősítette meg a brit média cég által idézett egyik ukrán parlamenti képviselő is, aki azt mondta, hogy legalább tizenegy kulcsfontosságú ifrastruktúrális létesítményt ért találat Kijevben és az ország más körzeteiben.

A BBC kijevi tudósítója, Hugo Bachega épp a támadások idején küldött beszámolót, amit félbe is kellett szakítani a robbanások miatt:

Az InfoRádió kárpátaljai tudósítója pedig ekképpen számolt be a történtekről:

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a hétfő reggeli támadásokkal Oroszország elsődleges célpontja Ukrajna energiainfrastruktúrája, másodlagos célja pedig emberéletek kioltása volt.

Az államfő azt mondta: a támadást szándékosan időzítették a reggeli csúcsforgalom idejére, hogy a lehető legnagyobb veszteségeket okozzák.

"Ez egy kemény reggel. Terroristákkal van dolgunk" – szögezte le Zelenszkij.

Ugyanakkor Vlagyimir Putyin is terrorizmussal vádolta meg az ukránokat. Azt mondta, hogy a hét végén, a Krímet Oroszországgal összekötő hídon történt robbanás az ukrán titkosszolgálat műve és ezt Moszkva meg fogja torolni. A robbantásnak, moszkvai közlés szerint, három halálos áldozata van. Az útpálya egy része a Fekete-tengerbe omlott. A Kercsi-szoros felett átívelő híd a Krím-félsziget bekebelezésének jelképévé vált. Az orosz elnök összehívta a moszkvai biztonsági tanácsot, hogy megvitassák a Krím-i híd elleni támadást - jelentette a BBC.

Ezzel egyidőben a brit katonai hírszerzés arról számolt be, hogy az ukrán támadó hadműveletek továbbra is nyomást gyakorolnak az orosz erőkre északkeleten és a déli Herszon megyében. Oroszország ugyanakkor változatlanul a Donyec-medence központi szektorában, különösen a Bahmut városa közelében folyó saját támadó műveleteire helyez erőteljes hangsúlyt – áll a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett helyzetértékelésében.

Londoni elemzés

A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés szerint az orosz fegyveres erők az elmúlt héten két tengely mentén két kilométert nyomultak előre Bahmut felé, közelebb jutva ezzel ahhoz, hogy betörjenek a városba, amelyben a tüzérségi tűz igen súlyos károkat okozott.

A brit katonai hírszerzés szerint az ott tevékenykedő orosz erők kötelékében valószínűleg a Wagner katonai magáncég alakulatai – köztük orosz börtönökből nemrégiben toborzott fegyveresek – is harcolnak.

A helyzetértékelés szerint a hadműveleti sikerek elérésének elsődleges fontosságát tükrözi az a tény, hogy Oroszország továbbra is a felőrlő Donyec-medencei műveletek előmozdítására fejt ki erőfeszítéseket a hadműveleti szárnyak jelentős fenyegetettsége ellenére.

Ugyanez a tény azonban rávilágít az orosz hadműveleti tervezés rugalmatlanságára is, amely hátráltatta az eddigi tervek végrehajtását – áll a brit katonai hírszerzés hétfői elemzésében.

Címlapról ajánljuk

Kormányszóvivői tájékoztató: 4 napig extrém hőség lesz, 38-40 fokokkal

Hatályba lépett a hőség-kormányrendelet, a hőség miatt péntek éjféltől rendkívüli tájékoztatási rend lép életbe. Az államigazgatásban ahol lehetséges, hétfőn és kedden home office lesz. Akár a 2022-es évszázados aszályhoz hasonló károkat fog okozni a mezőgazdaságban idén is a hőség. Még legalább 10-12 centivel csökkenni fog a Velencei-tó szintje. Nyitott, széles körű alkotmányozás lesz, a végén népszavazás hagyja jóvá – derült ki a kormányszóvivői tájékoztatón.
Tisza-kormány: Magyar Péter rendkívüli tájékoztatást adott, a legfőbb ügyész reagált az aranykonvoj-ügy ultimátumára

Tisza-kormány: Magyar Péter rendkívüli tájékoztatást adott, a legfőbb ügyész reagált az aranykonvoj-ügy ultimátumára

Az aranykonvoj-ügy került a nap legfontosabb fejleményeinek középpontjába: egy állítólagos belső ügyészségi dokumentum szerint Orbán Viktor volt miniszterelnök, Farkas Örs volt államtitkár, Hajdú János volt TEK-főigazgató és Demeter Tamás, a NAV volt elnökhelyettese is azok között van, akiknek büntetőjogi felelősségét tisztázni kell, miközben Magyar Péter arról beszélt, hogy a kormányzati vizsgálat előzetes eredményei alapján az érintett állami szervek egymásra hárítják a felelősséget, a végső döntések azonban szerinte magasabb szinten születhettek. A miniszterelnök az árrésstop jövőjéről is beszélt: egyelőre nem tárgyalta a kormány a kivezetését, de az alacsony infláció miatt később napirendre kerülhet a kérdés, miután Varga Mihály jegybankelnök szerint az intézkedés megszüntetése sem veszélyeztetné az árstabilitást. Közben a parlament törvényalkotási bizottsága elfogadta azt a módosítást, amely szerint a megszűnő Szuverenitásvédelmi Hivatal feladatait az Igazságügyi Minisztérium veszi át, a hivatal vezetői pedig végkielégítés nélkül távoznának. Jelentős belső feszültséget váltott ki a Nemzeti Fejlesztési Központnál Nemcsok Dénes államtitkári kinevezése, amely ellen több mint 1600 dolgozó aláírásával ellátott petíció indult. Razziát tartott a rendőrség a Semmelweis Egyetem központi épületében egy klinikai gyógyszerfelhasználással összefüggő büntetőeljárás részeként, az egyetem ugyanakkor közölte, hogy együttműködik a hatóságokkal, és egyelőre nincs hivatalos információ gyanúsítottakról. Emellett 1,5 milliárd eurós uniós fejlesztési program indul a magyar villamosenergia-hálózat korszerűsítésére.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×