Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Series of images to create a giff of the EU flag blowing in the wind and contorting with strong backlight
Nyitókép: Daniel Day/Getty Images

Prágai EU-csúcs: a háború és a gazdasági kilátások a legfőbb témák

A cseh fővárosban két napos tanácskozást kezdenek csütörtökön az unió állam- és kormányfői.

Az ukrajnai háború hatása Európa biztonságára és gazdaságára, valamint az európai együttműködés megerősítésének lehetőségei lesznek a fő témái a kontinens állam- és kormányfői csütörtöki és pénteki tárgyalásainak Prágában - közölte szerdán a cseh kormányhivatal.

A kétnapos európai csúcstalálkozó első napján, csütörtökön kerül sor az Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezte Európai Politikai Közösség első ülésére, amelyen több mint negyven állam-, illetve kormányfő vesz részt. A második napon, pénteken informális csúcstalálkozót tartanak az Európai Unió 27 tagországának vezetői.

A csúcstalálkozót azért tartják Prágában, mert ebben a fél évben Csehország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét.

Az uniós országok vezetői mellett Prágába várják Liz Truss brit kormányfőt, Recep Tayyip Erdogan török elnököt, a nyugat-balkáni államok és több posztszovjet - kaukázusi, illetve közép-ázsiai - országok vezetőit is.

Az Európai Politikai Közösség ülését Petr Fiala cseh miniszterelnök nyitja meg, majd négy, Európai Unión kívüli ország vezetői, köztük Liz Truss brit miniszterelnök mondanak beszédet.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő videóüzenetet küld a prágai csúcstalálkozó résztvevőinek.

A politikusok csütörtökön kerekasztal-beszélgetések keretében két témakört vitatnak meg: az elsőn a béke és a biztonság kérdése, míg a másikon a gazdaság, különösen az energia és a klímaproblémák lesznek napirenden.

Prágai diplomáciai értesülések szerint a csúcstalálkozó lehetőséget ad azoknak az államoknak, amelyek nyílt konfliktusban állnak egymással, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek. Az Európai Politikai Közösség ülésén azonban semmiféle közös dokumentumot nem fogadnak el. A politikusok valószínűleg megállapodnak a következő ülés helyszínében. Egyelőre Chisinaut, Moldova fővárosát javasolták.

Közös nyilatkozat nélkül zárul a pénteki EU-csúcstalálkozó is. Bár Charles Michel, az Európai Tanács elnöke összeállított egy nyilatkozattervezetet, azt végül cseh javaslatra nem fogadják el. A csehek ezzel is szeretnék hangsúlyozni, hogy egy

kötetlenebb csúcstalálkozóról van szó

- mutatott rá a cseh CTK hírügynökség a prágai külügyminisztériumra hivatkozva.

Prágai politikai megfigyelők azzal számolnak, hogy az EU-csúcstalálkozó legfőbb témáit az ukrajnai háború, az Ukrajnának nyújtandó további európai katonai és gazdasági segítség, valamint az energiaválság megoldásának lehetőségei fogják képezni. A tagállamok egyetértenek abban, hogy brüsszeli és állami beavatkozásokra van szükség, a felkínált receptek azonban eltérnek egymástól - mutatott rá a cseh sajtó.

A kétnapos prágai európai csúcstalálkozóra több mint 1200 újságíró akkreditáltatta magát a világ minden tájáról. A tárgyalások helyszínéül szolgáló prágai várat, a Hradzsint szerdán már lezárták a látogatók elől. A politikusok biztonságát a cseh rendőrség, a hadsereg és a biztonsági szolgálatok több mint 500 embere biztosítja.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×