Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
A dán fegyveres erők által közreadott kép a tenger felszínére törő buborékokról  egy nagyjából egy kilométer átmérőjű körben az Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetékek szivárgása következtében a balti-tengeri Bornholm szigete előtt 2022. szeptember 27-én.
Nyitókép: Dán fegyveres erők

Az Északi Áramlat gázszivárgása a történelem egyik legnagyobbja lehet

Az eredeti becsléseknek megfelelő metánmennyiség kétszerese szivároghatott el a vezetékből szerda esti adatok szerint – ekkor még a negyedik sérülésről nem is tudott a világ.

1,3 millió autó szennyezése, más adatok szerint Dánia teljes évi metánkibocsátása: ez szivárgott ki szeptember 28-án estig a sérült Északi Áramlat vezetékből – írja a The Guardian.

A két sérült gázvezeték közül egyik sem szállított aktívan gázt, viszont mindkettő tartalmazott valamekkora mennyiséget, főként metánból, ami a legveszélyesebb üvegház hatású gáz, a felmelegedés második legnagyobb okozója a szén-dioxid után.

A szivárgás mértéke még mindig nem világos, de a tudósok becslései, amelyek az egyik csővezetékben lévő gázmennyiségen alapulnak, 100 ezer és 350 ezer tonna metán között mozognak.

"Tudjuk, hogy három robbanás történt, de azt nem tudjuk, hogy három lyuk van-e a cső oldalán, vagy hogy mekkorák a törések. Nehéz megmondani, hogy mennyi jut a felszínre. De

potenciálisan több százezer tonna metánról van szó:

elég nagy mennyiség kerül a légkörbe" – fogalmazott a szennyezéssel kapcsolatosan Jasmin Cooper, az Imperial College London vegyészmérnöki tanszékének tudományos munkatársa még az előtt, hogy fény derült volna arra: egy negyedik sérülés is keletkezett a vezetéken.

Az Északi Áramlat-2, amely a tervek szerint Németországba szállított volna gázt, a robbanás előtt 300 millió köbméternyi gázzal volt feltöltve azelőtt, hogy Berlin felfüggesztette volna a hitelesítési folyamatot Oroszország ukrajnai invázióját megelőzően.

Ez önmagában 200 ezer tonna metánnak felel meg, ami félmillió autó kibocsátásával egyenértékű.

A metán üvegházhatása hosszú távon jelentős

"Ez lehet minden idők egyik legnagyobb gázszivárgása, és az ebből eredő éghajlati kockázatok elég nagyok. A metán erős üvegházhatású gáz,

100 év alatt harmincszor erősebb a hatása, mint a szén-dioxidé, 20 év alatt pedig több mint nyolcvanszor erősebb"

– mondta el Cooper. Természetes folyamatok nem tudnak ilyen mértékű szivárgást ellensúlyozni Grant Allen, a Manchesteri Egyetem szakembere szerint.

"Ez kolosszális mennyiségű gáz, igazán nagy buborékokban. A Deepwater Horizon szivárgásakor a metán nagymértékben csillapodott a baktériumok által, de tapasztalataim azt mondják, hogy egy ilyen nagy robbanás esetén a metán hatását a természet képtelen lesz csillapítani. Jelentős része metángázként fog kiszabadulni" – mondta. A német környezetvédelmi ügynökség szerint nem zajlanak kárcsökkentési munkálatok, így a gáz valóban a légkörbe fog kerülni.

A pontos becslés lehetetlen

A Dán Energiaügynökség szerdán közölte, hogy a csővezetékek összesen 778 millió köbméter földgázt tartalmaztak, ami a dán éves szén-dioxid-kibocsátás 32 százalékának felel meg. Ez majdnem kétszerese a tudósok által eredetileg becsült mennyiségnek, ami jelentősen, 200 ezer tonnáról több mint 400 ezer tonnára emelné a légkörbe jutó metán becsült mennyiségét. A gáz több mint fele már elhagyta a csöveket, a maradék várhatóan vasárnapra szökik el abból, közölte az ügynökség. A valós mennyiséget és annak hatását megbecsülni azonban szinte lehetetlen.

Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×