eur:
395.31
usd:
368.24
bux:
71694.76
2024. július 2. kedd Ottó
Emmanuel Macron francia elnök bemutatja a féléves EU-elnökség programját az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2022. január 19-én. Január 1-jétől Franciaország tölti be fél évig az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Emmanuel Macron keményen üzent Washingtonnak demokráciaügyben

Az évek óta tartó nyomás és destabilizáció miatt a francia elnök úgy érzi, veszélybe került az, amit a XVIII. században a demokráciáért harcolók közösen kiépítettek, ezért nemcsak az amerikaiak, hanem mindannyiunk miatt is aggódik.

A rasszizmus, a populizmus és a nacionalizmus térnyerése tölti el rossz érzésekkel a tavasszal újraválasztott francia elnököt: ezek a trendek nemcsak Amerikában, hanem Európában is terjednek – mondta el a CNN-nek adott interjújában.

"Úgy gondolom, hogy a demokráciák, az általam liberális demokráciáknak nevezett demokráciák nagy válságban vannak. Ezzel tisztában kell lennünk. Hogy miért? Először is, mert a nyitott társadalmak, a nyitott és nagyon együttműködő demokráciák nyomást gyakorolnak az emberekre. Ez destabilizálhatja őket" – mondta Macron.

A közösségi média is veszélyes

"Ezért kell mindig fontosnak tartanunk az emberek hajlandóságának tiszteletben tartását, a középosztályi referenciákat, és mindazt a haladást, amit demokráciáink a különböző kultúrák befogadásával, nyitottságukkal és együttműködésükkel elértek. Ez az egyensúly kérdése" – folytatta. Elmondása szerint egyértelmű, hogy a társadalmak nagy nyomásnak vannak kitéve az elmúlt néhány évben, ami elhozta a középosztály krízisét.

Macron a közösségi média szerepére is kitért: véleménye szerint nagyon fontos ennek a médiumnak a szerepe a modern demokráciákban.

A közösségi média a fake news és a új relativizmus hajtórugójaként a demokráciák gyilkosainak terjesztésében vehet részt.

"Teljesen megbontja az igazsághoz, a tudományhoz és a saját demokráciánk alapjához való viszonyt" – vélekedett az álhírekkel kapcsolatosan.

Macron szavai rímelnek Joe Biden amerikai elnök erőfeszítéseire, melyekkel újrakeretezné a 21. századi kihívásokat,

a demokráciák és autokráciák közti harcra kiélezve a helyzetet.

Ennek a figyelmeztetésnek a recesszió árnyékában, a demokrácia az ukrán háború általi fenyegetettsége mellett ma nagyobb súlya van, mint valaha.

Szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök részleges mozgósítást jelentett be azt követően, hogy Ukrajna hatékony ellentámadásokat hajtott végre az oroszok elfoglalta területeken. Kijelentette, hogy minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni, sőt, még a nukleáris fegyverek lehetőségét is felvetette, ha úgy ítéli meg, hogy Oroszország területi integritása veszélybe kerül. A mozgósítás azt jelenti, hogy a tartalékos állampolgárokat be lehet hívni, a katonai tapasztalattal rendelkezőket pedig sorozásra köteleznék.

Nagy hiba volt mozgósítani

Emmanuel Macron a lépést hibának nevezte, valamint elfecsérelt esélynek arra, hogy a béke felé tehessen egy lépést a világ.

"Néhány hónappal ezelőtt Vlagyimir Putyin üzenetet közvetített, azt sugallta, a NATO támadta meg, ők idézték elő a helyzetet, ő csak reagált. Most már mindenki számára világos, hogy az a vezető, aki a háborúról döntött, aki az eszkalációról döntött, az Putyin elnök" – mondta Macron. akit áprilisban újraválasztottak ugyan, de ellenfele, a szélsőjobboldali Marine Le Pen figyelmeztetett arra, hogy Franciaországban is előretörőben van a szélsőjobb.

Az ukrajnai helyzetről beszélt Demkó Attila az InfoRádió Aréna című műsorában:

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.02. kedd, 18:00
Yann Caspar
a Matthias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×