Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a Karmelita kolostorban, ahol munkavacsora keretében tárgyalnak 2022. május 9-én. Mögöttük Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j).
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Vasárnap tehet javaslatot az Európai Bizottság a Magyarországnak járó uniós forrásokról

Az uniós testületnek szeptember 22-ig mindenképpen döntenie kell, hogy elgéségesnek tartja-e a magyar kormány válaszait.

Vasárnap dönt az Európai Bizottság arról, hogy olyan javaslatot fogalmazzon-e meg a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsnak, hogy visszatartsanak uniós forrásokat Magyarországtól – közölte a testület az RTL Híradó érdeklődésére. Lapértesülések szerint ekkor dönt az Európai Bizottság a Magyarország ellen indított jogállamisági eljárás folytatásáról is.

Szerdán a Reuters számolt be arról, hogy a 2021-2027-es uniós keret akár 70 százalékát elérő, akár 15,7 milliárd eurót kitevő részének visszatartására vonatkozó javaslatot is tehet az Európai Bizottság az Európai Tanácsnak a magyar jogállamisági problémák miatt, miután a magyar kormány nem adott megnyugtató válaszokat az uniós támogatással kapcsolatos korrupciós aggodalmakra.

A Portfolio arra hívja fel a figyelmet, hogy a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsnak 1-3 hónapja van arra, hogy döntsön a pénzmegvonásról vagy lezárja az eljárást. Így tehát adnának időt arra, hogy a magyar kormány által megfogalmazott vállalások teljesítésére legyen idő. Az Európai Bizottságnak hivatalosan szeptember 22-ig kell válaszolnia a magyar kormányzati felajánlásokra.

Navracsics Tibor, az uniós tárgyalásokért is felelős miniszter a héten úgy nyilatkozott: a bizottság által elvárt jogszabályokat hétfőn a parlament elé terjesztik.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×