Infostart.hu
eur:
379.5
usd:
321.6
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
A mohi atomerőmű Szlovákiában 2017. szeptember 16-án.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Német atomerőmű-vita: a gazdasági "bölcsek" szerint a készenléti üzemmód nem célravezető

A mindenkori német kormány mellett működő gazdasági bölcsek tanácsa állást foglalt az atomerőművek tervezett készenléti működtetése ellen. A testület szerint az elhúzódó energiaválság megköveteli, hogy a korábban bezárásra ítélt erőművekre hoszabb ideig támaszkodjanak.

Robert Habeck gazdasgi miniszter szeptember elején jelentette be, hogy az energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében az idei év vége helyett 2023 áprilisában zárnák be véglegesen a két utolsó atomerőművet Németországban.

Az utóbbi hónapok fejleményei alapján nem lehet kizárni, hogy télen vészhelyzet alakul ki, ezért elővigyázatosságból a még működő három atomerőmű közül csak egyet állítanak le az év végén, és kettőt készenléti üzemmódban tartanak tavaszig – fogalmazott a zöld párti politikus.

Az ország északnyugati részén, Alsó-Szászországban működő Emsland atomerőművet állítják le december 31-én. Készenléti üzemmódra két déli atomerőművet, a Baden-Württemberg tartományi Neckarwestheim 2 és a bajorországi Isar 2 atomerőművet állítják át.

Németországban a japán fukusimai atomerőmű 2011-es balesete után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakítanak a nukleáris energia használatával, vagyis bő tíz év alatt – 2022 végéig – leállítják mind a 17 atomerőművet.

A gazdasági bölcsek ötfős tanácsa a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent állásfoglalásban úgy ítélte meg, hogy a miniszter által kilátásba helyezett készenléti üzemmód "nem célravezető" sem a költségek, sem a haszon szempontjából.

A kormányt a legfontosabb kérdésekben tanácsokkal ellátó tanács szerint

az erőműveket "legalább" az energiaválság tartós leküzdéséig kell tovább működtetni.

Megfogalmazásuk szerint a cél az, hogy a gázzal történő áramtermelést csökkentsék, az áram rohamosan növekvő árát mérsékeljék, továbbá az energiaellátás biztonságát növeljék.

Korábban a bajoroszági Isar 2 atomerőmű üzemeltetője levélben emelt panaszt a gazdasági miniszter terve ellen.

Az üzemeltető szerint a javasolt készenléti üzemmód kockázatos és műszakilag nem megvalósítható.

A bölcsek tanácsa közvetve egyetértett ezzel, hangsúlyozva, hogy a költségek nincsenek arányban a haszonnal.

Ebből kiindulva foglaltak állást a hosszabb távú működtetés mellett, utalva arra is, hogy az energiaválság számításaik szerint legalább 2024 nyaráig eltart.

Az atomerőművek szerepéről szóló Aréna-beszélgetést itt találja:

Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Törvénybe iktatott fenyegetéssel vetne véget Trump tarthatatlan kijelentéseinek az EU

Törvénybe iktatott fenyegetéssel vetne véget Trump tarthatatlan kijelentéseinek az EU

Új védőintézkedéseket csomagolnak az Európai Unió és az Egyesült Államok közt kialkudott kereskedelmi megállapodásba, miután Donald Trump amerikai elnök nemrég túl messzire ment Grönland annektálásának lebegtetésével. Az USA vezetője már első ciklusa alatt is beszélt a hatalmas szigetországra tartott igényéről, de egy hónapja kijelentette, hogy meg fogja szerezni, kérdésre elmondta, hogy a katonai erő sincs kizárva, majd büntetővámokat akart kiszabni a Grönland mellett leghatározottabban kiálló európai országokra, mielőtt a NATO-főtitkár lebeszélte az egészről egy „megegyezéssel”. Mindez nagyjából két hét leforgása alatt történt, de a területi fenyegetés olyan tüskét hagyott az Európai Parlament képviselőiben, hogy az új megegyezésnek köszönhetően bármilyen hasonló kirohanás az EU-val kötött vámalku felrúgásával járhat Trumpnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×