Infostart.hu
eur:
349.93
usd:
301.68
bux:
138556.05
2026. június 16. kedd Jusztin
Nyitókép: Forrás: Facebook/Varga Judit

Jogállamiság: Varga Judit francia vezetőknek magyarázta a magyar álláspontot

Párizsban tárgyalt az igazságügyi miniszter, majd továbbutazott Madridba.

Fontos, hogy az európai partnerek lássák, Magyarország nagyon konstruktív szellemben tárgyalt végig a nyári szünetben az Európai Bizottsággal a közösen kidolgozott javaslatok érdekében, amelyek célja, hogy Magyarországon az uniós sztenderdek szerint is hatékonyan működjön a közbeszerzések átláthatósága, valamint az összeférhetetlenség, illetve a korrupció elleni küzdelem – mondta Párizsban Varga Judit igazságügyi miniszter, miután megbeszélést folyatott Emmanuel Macron államfő Európa-ügyi tanácsadójával és Laurence Boone Európáért felelős államtitkárral.

A tárcavezető kiemelte: fontos, hogy az európai partnerek megértsék közelebbről is a magyar álláspontot a jogállamisági eljárásokról, valamint az Oroszország elleni energiaszankciók és a háború kérdésében.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország több intézkedést is javasolt augusztus végén válaszlevelében, és a brüsszeli tárgyalások során egyetértett tárgyalópartnereivel abban, hogy az uniós pénzek hatékony, átlátható és szabályos elköltése ugyanannyira az Unió, mint a magyar adófizetők érdeke is, "egy olyan közös érdek, amiért nagyon sok garanciát tudott a magyar kormány vállalni".

"Mindent megadtunk, amit az EU kért, ezért várjuk a pozitív elbírálását"

- tette hozzá.

A tárcavezető szerint konstruktív, pozitív, megoldásorientált hangnemben zajlott Brüsszelben a tárgyalássorozat, amelyen "konkrét kérdésekre és javaslatokra lehetett reagálni, s nem általános elégedetlenséget fogalmaztak meg, ahogy a korábbi vitákban lehetett hallani".

"Ennek a pozitív hangulatnak és magatartásnak a megőrzésén dolgozunk együtt az Európai Bizottsággal, amely jelenleg a megoldás része" - hangsúlyozta.

A miniszter szerint "jó, hogyha mindezt tudják azok a nagy európai országok is, amelyek figyelik az Európai Bizottság és Magyarország közötti tárgyalásokat".

A javaslatok közül Varga Judit kiemelte:

  • Magyarország 15 százalék alá viszi az egyszereplős közbeszerzések arányát mind a nemzeti, mind az európai közbeszerzéseknél,
  • korrupciós büntetőügyekben az ügyészség döntésével szemben bírósági jogorvoslati rendszert vezet be, és
  • egy olyan hatóság felállításáról is döntött, amely a közbeszerzések szabályosságát a legmagasabb szinten tudja majd ellenőrizni és garantálni, valamint
  • a közbeszerzések költséghatékonyságát is értékélő teljesítménymérési rendszereket fog kidolgozni.

Varga Judit párizsi egyeztetetésein az Oroszország elleni uniós szankciók is szóba kerültek.

A miniszter kiemelte, hogy a háború és az arra válaszul adott szankciók az okai a gazdasági nehézségeknek, amelyektől Európa jelenleg szenved (infláció, magas élelmiszer- és energiaárak, energiaellátási bizonytalanság).

"A történelmi, a földrajzi és a fizikai okok miatt gondoljuk azt, hogy Közép-Európa számára egy további energiaszankció végzetes lenne, és nem szolgálja Európa érdekét sem" - hangsúlyozta. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány álláspontja szerint a béke megteremtésén kellene többet dolgozni, nem pedig a háborús szankciókon.

A francia felek a miniszter megítélése szerint "nagyon pragmatikusak".

"Sok a közös pont az európai külpolitikai, biztonságpolitikai és az energiabiztonsági kérdésekben. Az Emmanuel Macron államfő által előrevetített európai közösség gondolata Európa jövője szempontjából kulcsfontosságú" - fogalmazott.

Varga Judit Párizsból Madridba utazott tovább, ahol a spanyol-belga-magyar uniós elnökségi trió kérdései lesznek napirenden.

Spanyolország 2023 júliusban veszti át a soros elnöki tisztet, majd decemberben Belgiumnak adja tovább, s utána, 2024 második felében Magyarország tölti be a tisztséget.

"Ez olyan kiemelt időszak lesz Európa történetében, amikor az európai parlamenti választásokat követően egy új Bizottság és egy új tanácsi elnökség áll fel, s ebben lesz meghatározó szerepe a magyar elnökségnek. Magyarország mindig az európai megoldás híve, amely senkinek az érdekét nem hagyja figyelmen kívül" - mondta a miniszter.

(Nyitóképünkön Laurence Boone és Varga Judit.)

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

A 301-es parcellánál tartott megemlékezés után az Országgyűlés is 1956-os hőseinkre emlékezett, Magyar Péter miniszterelnök tartott beszédet. Ezután az Országgyűlés tárgyal a 110 oldalas korrupcióellenes törvénycsomagról, amelyben szó esik a vagyonnyilatkozatokról, a „kekvákról”, az egyetemekről és a közbeszerzésekről is. De jön az eddigi tanári teljesítményértékelés eltörlésének vitája is a rendkívüli ülésnapon.
Beindulnak a lakáspiaci programok? - Könnyebben lehetne otthonhoz jutni Budapesten

Beindulnak a lakáspiaci programok? - Könnyebben lehetne otthonhoz jutni Budapesten

Budapest lakhatási válsága már nem csupán a legszegényebbeket sújtja: a lakásárak és bérleti díjak emelkedése miatt a stabil munkaviszonnyal rendelkező, dolgozó polgárok is egyre nehezebben jutnak megfizethető otthonhoz. Az önkormányzati bérlakásállomány szűk és leromlott, az uniós forrásból tervezett lakásprogramok pedig évek óta nem indultak el, miközben a minimálbérből egy egyszobás budapesti albérlet bérleti díja is alig fizethető ki. Misetics Bálint főváros lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója szerint tartós megoldást csak a köztulajdonú bérlakásszektor következetes, évtizedeken átívelő bővítése hozhat. A szakértő hangsúlyozta: a városnak nem eladnia, hanem gyarapítania kellene közösségi lakásvagyonát, és a megfizethető lakhatást alapvető városi infrastruktúraként kell kezelnie. A lakhatás és a bérlakások kérdése a Portfolio Property Investment Forum konferenciáján is fontos téma lesz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×