eur:
409.29
usd:
374.36
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) és Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter tanácskozik a moszkvai Kremlben 2022. július 4-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/pool/Mihail Klimentyev

Vlagyimir Putyin: mi nem elkezdtük a hadműveletet, hanem befejezzük

Az orosz elnök szerint minden 2014-ben kezdődött, amikor Ukrajna rárontott saját népére.

Oroszország az ukrajnai "különleges hadművelet" eredményeképpen megerősítette szuverenitását - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén.

"Úgy gondolom, hogy semmit sem veszítettünk, és nem is fogunk semmit sem veszíteni (a háborúval). Ami a nyereségeket illeti, azt mondhatom, hogy a fő nyereség a szuverenitásunk megerősítése, és ez elkerülhetetlen következménye annak, ami most történik" - mondta az orosz államfő.

Putyin hangoztatta, hogy Moszkva nem elkezdte a katonai műveleteket Ukrajnában, hanem csak megpróbálja befejezni őket. Az orosz vezető szerint a harcok 2014-ben kezdődtek, miután Ukrajnában puccsot hajtottak végre azok, "akik a saját népüket akarták elnyomni".

Álláspontja szerint

a Moszkva által "különleges hadműveletnek" nevezett invázió tudatos tükörválasz az Ukrajnában évek óta zajló eseményekre,

amelynek célja a Donyec-medencében élők megsegítése.

"Ez a kötelességünk, amelyet a végsőkig teljesítünk" - fogalmazott Putyin.

Hangot adott azon álláspontjának, miszerint a konfliktussal párhuzamosan Oroszországban és a világban végbemenő polarizáció csak haszonnal jár majd, mert lehetővé teszi mindennek az elvetését, ami akadályozza a fejlődést és a továbblépést.

A gazdasági konfrontációra kitérve azt fejtegette: az egész világot fenyegető nyugati "szankciós láznak" az a katalizátora, hogy az Egyesült Államok kezéből "kicsúszik a dominancia", a nyugati elit pedig képtelen az objektív tények elfogadására. Mint mondta, ennek eredményeképpen

Európa fejlettségi szintjét és életminőségét "a szankciók kohójába vetik, (...) feláldozzák annak érdekében, hogy fenntartsák az Egyesült Államok diktatúráját a világ ügyeiben".

Azt hangoztatta, hogy az európai vállalatok versenyképességét csökkenti az orosz kapcsolatok megszakítása, és "nem lenne meglepő", ha helyüket mind a kontinensen, mind a világpiacon amerikai vetélytársaik vennék át. Meglátása szerint a dollárba és más nyugati valutákba vetett bizalom elveszett, és a fejlett országokban az infláció többéves csúcsokat ért el.

Putyin kijelentette, hogy megbízhatónak és hitelesnek tartja a zaporizzsjai atomerőmű helyzetéről a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) missziója által elkészített jelentést.

"Természetesen nyomás alatt vannak (...) és nem mondhatják közvetlenül, hogy a lövések ukrán területről jönnek, de ez nyilvánvaló dolog"- mondta.

Bejelentette, hogy az orosz fél kész "akár holnap" újságírókat, köztük európaiakat vagy amerikaiakat elvinni a létesítménybe. Közölte, hogy utasította a Roszatomot: dolgozzon ki további javaslatokat az atomerőmű biztonságának fokozására. Megjegyezte: nem az jelenti a fő veszélyt, ha a reaktorokat találat éri, hanem ha a kiégett fűtőelemek tárolására szolgáló létesítményeket.

Moszkva nem fog tükörintézkedésekkel válaszolni az orosz állampolgárokkal szembeni vízumszigorításokra, és nem tesz olyat, ami nem szolgálja az érdekeit. Leszögezte, hogy Oroszország maga nem fogja megszakítani a kapcsolatokat a Nyugattal, a gazdaság mellett beleértve a kultúrát, az oktatást és a sportot is.

"Furcsa diplomáciai hozzáállásnak" nevezte Josep Borrellnek, az Európai Unió külpolitikai főképviselőjének azt a korábbi kijelentését, miszerint "Oroszországot a harctéren kell legyőzni". Azzal kapcsolatban, hogy Borrell jelentések szerint lefasisztázta Oroszországot, azt mondta, hogy "Isten legyen a bírája, mondjon, amit akar". Megjegyezte, hogy szerinte az 1930-as évek Spanyolországában a diplomata "a puccsisták oldalára állt volna", ahogy most is a 2014-es államcsíny nyomán uralomra került ukrán kurzus pártját fogja.

"Ukrajnában a hatalom valójában szélsőséges nacionalisták és neonácik kezébe került,

akik totális terrort alkalmaznak. Sokan még a szájukat is félnek kinyitni, hogy kimondják, amit valójában gondolnak" - mondta.

"Mi néha kritikusak vagyunk egyes állampolgárainkkal szemben, akik sajátos módon értelmezik a Donyec-medence védelmében tett lépéseinket, mert nem tudják, hogy ott az utcán bírósági tárgyalás nélkül lövik le azokat, akiknek más a véleményük, mint a hatalmon lévőknek. Ott egyszerűen fizikailag semmisítik meg őket" - fogalmazott az orosz vezető.

Putyin szerint Ukrajnában sokan vannak, akik gyűlölik a kijevi rezsimet, és készek harcolni ellene.

A brit miniszterelnök-váltásról azt mondta, hogy "messze nem demokratikus eljárás" keretében történt, mert a brit népnek nem volt benne szerepe. Azt mondta, a brit elitre tartozik, hogy Liz Truss kormányzása alatt London hogyan fogja alakítani a Moszkvával való kapcsolatait. Hozzátette, hogy az oroszok dolga a saját érdekeikkel törődni, amit következetesen meg is fognak tenni, "efelől senkinek ne legyenek kétségei".

A háborús helyzetről beszélt Resperger István az InfoRádió Aréna című műsorában:

Címlapról ajánljuk
Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Az elnökválasztás után – a pénzpiaci elemzői vélemények szerint – a mostaninál magasabb inflációs környezet jöhet az Egyesült Államokban, ami lecsapódhat a devizapiacokon is. Főleg, ha az amerikai elnökválasztás után elindul egy erőteljes kereskedelmi háború a világban – mondta az InfoRádióban Nagy Viktor, a Portfolio vezető elemzője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×