Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) és Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter tanácskozik a moszkvai Kremlben 2022. július 4-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/pool/Mihail Klimentyev

Vlagyimir Putyin: mi nem elkezdtük a hadműveletet, hanem befejezzük

Az orosz elnök szerint minden 2014-ben kezdődött, amikor Ukrajna rárontott saját népére.

Oroszország az ukrajnai "különleges hadművelet" eredményeképpen megerősítette szuverenitását - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén.

"Úgy gondolom, hogy semmit sem veszítettünk, és nem is fogunk semmit sem veszíteni (a háborúval). Ami a nyereségeket illeti, azt mondhatom, hogy a fő nyereség a szuverenitásunk megerősítése, és ez elkerülhetetlen következménye annak, ami most történik" - mondta az orosz államfő.

Putyin hangoztatta, hogy Moszkva nem elkezdte a katonai műveleteket Ukrajnában, hanem csak megpróbálja befejezni őket. Az orosz vezető szerint a harcok 2014-ben kezdődtek, miután Ukrajnában puccsot hajtottak végre azok, "akik a saját népüket akarták elnyomni".

Álláspontja szerint

a Moszkva által "különleges hadműveletnek" nevezett invázió tudatos tükörválasz az Ukrajnában évek óta zajló eseményekre,

amelynek célja a Donyec-medencében élők megsegítése.

"Ez a kötelességünk, amelyet a végsőkig teljesítünk" - fogalmazott Putyin.

Hangot adott azon álláspontjának, miszerint a konfliktussal párhuzamosan Oroszországban és a világban végbemenő polarizáció csak haszonnal jár majd, mert lehetővé teszi mindennek az elvetését, ami akadályozza a fejlődést és a továbblépést.

A gazdasági konfrontációra kitérve azt fejtegette: az egész világot fenyegető nyugati "szankciós láznak" az a katalizátora, hogy az Egyesült Államok kezéből "kicsúszik a dominancia", a nyugati elit pedig képtelen az objektív tények elfogadására. Mint mondta, ennek eredményeképpen

Európa fejlettségi szintjét és életminőségét "a szankciók kohójába vetik, (...) feláldozzák annak érdekében, hogy fenntartsák az Egyesült Államok diktatúráját a világ ügyeiben".

Azt hangoztatta, hogy az európai vállalatok versenyképességét csökkenti az orosz kapcsolatok megszakítása, és "nem lenne meglepő", ha helyüket mind a kontinensen, mind a világpiacon amerikai vetélytársaik vennék át. Meglátása szerint a dollárba és más nyugati valutákba vetett bizalom elveszett, és a fejlett országokban az infláció többéves csúcsokat ért el.

Putyin kijelentette, hogy megbízhatónak és hitelesnek tartja a zaporizzsjai atomerőmű helyzetéről a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) missziója által elkészített jelentést.

"Természetesen nyomás alatt vannak (...) és nem mondhatják közvetlenül, hogy a lövések ukrán területről jönnek, de ez nyilvánvaló dolog"- mondta.

Bejelentette, hogy az orosz fél kész "akár holnap" újságírókat, köztük európaiakat vagy amerikaiakat elvinni a létesítménybe. Közölte, hogy utasította a Roszatomot: dolgozzon ki további javaslatokat az atomerőmű biztonságának fokozására. Megjegyezte: nem az jelenti a fő veszélyt, ha a reaktorokat találat éri, hanem ha a kiégett fűtőelemek tárolására szolgáló létesítményeket.

Moszkva nem fog tükörintézkedésekkel válaszolni az orosz állampolgárokkal szembeni vízumszigorításokra, és nem tesz olyat, ami nem szolgálja az érdekeit. Leszögezte, hogy Oroszország maga nem fogja megszakítani a kapcsolatokat a Nyugattal, a gazdaság mellett beleértve a kultúrát, az oktatást és a sportot is.

"Furcsa diplomáciai hozzáállásnak" nevezte Josep Borrellnek, az Európai Unió külpolitikai főképviselőjének azt a korábbi kijelentését, miszerint "Oroszországot a harctéren kell legyőzni". Azzal kapcsolatban, hogy Borrell jelentések szerint lefasisztázta Oroszországot, azt mondta, hogy "Isten legyen a bírája, mondjon, amit akar". Megjegyezte, hogy szerinte az 1930-as évek Spanyolországában a diplomata "a puccsisták oldalára állt volna", ahogy most is a 2014-es államcsíny nyomán uralomra került ukrán kurzus pártját fogja.

"Ukrajnában a hatalom valójában szélsőséges nacionalisták és neonácik kezébe került,

akik totális terrort alkalmaznak. Sokan még a szájukat is félnek kinyitni, hogy kimondják, amit valójában gondolnak" - mondta.

"Mi néha kritikusak vagyunk egyes állampolgárainkkal szemben, akik sajátos módon értelmezik a Donyec-medence védelmében tett lépéseinket, mert nem tudják, hogy ott az utcán bírósági tárgyalás nélkül lövik le azokat, akiknek más a véleményük, mint a hatalmon lévőknek. Ott egyszerűen fizikailag semmisítik meg őket" - fogalmazott az orosz vezető.

Putyin szerint Ukrajnában sokan vannak, akik gyűlölik a kijevi rezsimet, és készek harcolni ellene.

A brit miniszterelnök-váltásról azt mondta, hogy "messze nem demokratikus eljárás" keretében történt, mert a brit népnek nem volt benne szerepe. Azt mondta, a brit elitre tartozik, hogy Liz Truss kormányzása alatt London hogyan fogja alakítani a Moszkvával való kapcsolatait. Hozzátette, hogy az oroszok dolga a saját érdekeikkel törődni, amit következetesen meg is fognak tenni, "efelől senkinek ne legyenek kétségei".

A háborús helyzetről beszélt Resperger István az InfoRádió Aréna című műsorában:

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×