Infostart.hu
eur:
380.64
usd:
318.1
bux:
128906.98
2026. január 29. csütörtök Adél
Sztrilkove, 2014. március 17.Ukrán katonák az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság határában, a Herszon megyében lévő Sztrilkove településnél 2014. március 17-én, egy nappal az után, hogy a Krím félsziget helyi oroszbarát vezetése által kiírt népszavazáson a lakosok nagy többsége az Oroszországhoz való csatlakozás mellett foglalt állást. (MTI/EPA/Ivan Boberszkij)
Nyitókép: Ivan Boberszkij (MTI/EPA)

Egyelőre csak "lett volna" népszavazás a hovatartozásról a megszállt ukrán területen

Biztonsági okokból halasztják el a népszavazást Kirill Sztremuszov, a régió oroszok kinevezte vezetőjének tájékoztatása szerint: azt mondta, Herszon hídját járhatatlanná tették az ukrán bombázások.

Korábban törvénytelennek bélyegezte és elutasította a tervezett népszavazást Ukrajna és több nyugati állam is. Eközben az ukránok újabb települést foglaltak vissza - Viszokopillia 1 kilométerre fekszik Herszontól, de elfoglalását egyelőre nem sikerült független forrásból megerősíteni a BBC tudósítása szerint.

A háború előtt a települést 4000 ember lakta, most Kirilo Timosenko, Volodimir Zelenszkij hivatalának helyettes vezetője tett közzé egy fotót, amelyen a településen ukrán zászlót emel a magasba egy katona. A képaláírás szerint friss fotóról van szó, vagyis sikerült visszaszerezni a Viszokopilliát.

Délen is visszafoglaltak az ukránok két települést, erről már az elnök beszélt, ugyanakkor nem nevezte meg, melyekről van szó.

Az oroszok eközben az ukrán ellentámadások más következményeiről beszéltek. Az orosz állami televízióban Sztremuszov arról számolt be, hogy

az Antonovszkij híd, mely Herszonba vezet, olyan károsodásokat szenvedett el, amelyek következtében már nem lehet járművel felhajtani rá.

Elmondása szerint a civileket a Dnyipro folyón szállító hajók is ukrán célpontokká váltak, csakúgy, mint a város infrastruktúrája. Az oroszok az Antonovszkij hidat használták eddig arra, hogy csapatokat és eszközöket szállítsanak Herszonba, és onnan tovább.

Az ukránok a Himars rendszert szeretnék felhasználni annak érdekében, hogy kiszorítsák az oroszokat Herszonból, ahol ugyanúgy népszavazást terveznek rendezni az Oroszországhoz való csatlakozással kapcsolatosan, ahogyan azt 2014-ben Krímben tették. A város mellett más elfoglalt területek esetében is ez a tervük.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes a Herszon körüli harcok egyre hevesebbé válása miatt arra biztatja a még mindig itt élőket, hogy

hagyják el a környéket:

arra is figyelmeztetett, hogy azok, akik részt vesznek majd a tervezett orosz népszavazáson, felelősségre vonhatók a későbbiekben. Tény az is, hogy az orosz invázió olyannyira destabilizálta az ukrán mindennapokat, hogy kérdéses, egyáltalán ki menne el szavazni.

A krími szavazás eredményét sem fogadta el a nemzetközi közösség, mind a mai napig.

Címlapról ajánljuk
Horváth Péter a felvételi megoldókulcs ügyéről: csak jobban járhatnak a diákok, rosszabbul nem

Horváth Péter a felvételi megoldókulcs ügyéről: csak jobban járhatnak a diákok, rosszabbul nem

A hatodikosok matematika és a nyolcadikosok magyar központi középiskolai írásbeli felvételijének megoldókulcsát is ki kellett utólag egészíteni; Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a győri Révay Miklós Gimnázium igazgatója szerint ez az iskolának kellemetlenség, a diákok azonban jól járhatnak. Arra is reagált, hogy az idei matematika feladatlap sokak szerint jóval nehezebb volt, mint a korábbiak.

30 százalékos rezsistop – itt van, ki hogyan kapja meg a gáz-, áram-, távfűtés-kedvezményt

Lantos Csaba energiaügyi miniszter elmagyarázta annak részleteit, hogy miként kapják meg a kedvezményt a gázzal, az árammal és a távhővel fűtők, a havi diktálósok és az átalányt fizetők. Vigyázat, van, akinek nyilatkozatot kell majd tennie! Bizonyos társasházakra nem vonatkozik a kedvezmény.
inforadio
ARÉNA
2026.01.29. csütörtök, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Rengeteg magyar veszni hagy közel 200 ezer forintnyi ingyenpénzt – mutatjuk, mit kell tenni érte!

Rengeteg magyar veszni hagy közel 200 ezer forintnyi ingyenpénzt – mutatjuk, mit kell tenni érte!

A 2026-os minimálbéremelés egy kevéssé ismert adókedvezményt is megemel, amely havi több mint 16 ezer forinttal csökkentheti az érintettek szja-terhét, éves szinten közel 200 ezer forintot hagyva náluk. A személyi kedvezmény súlyosnak minősített, de sok esetben hétköznapi krónikus betegségekhez kötődik, és a jogosultak jelentős része ma sem él vele. A lehetőség ráadásul öt évre visszamenőleg is érvényesíthető, így egyeseknél akár több százezer forint is bennragadhat kihasználatlanul.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×