Mindössze 7,6 millió házasságkötést regisztrált az ország 2021-ben, amely 6,1 százalékos csökkenést jelent az előző évi számokhoz képest. Ez zsinórban a nyolcadik év, amikor zuhan a megkötött frigyek száma.

A trenddel párhuzamosan az is megfigyelhető, hogy egyre idősebb korban kötnek házasságot a kínaiak, tavaly már a friss házasok közel fele volt 30 éves vagy annál idősebb - írja a CNN.

Az 1,4 milliárd lakossal bíró Kína még a világ legnépesebb országa, de jelentős demográfiai változások zajlanak társadalmában, melyek következményeképp nemcsak az a tét, hogy továbbra is megmaradnak-e legnagyobb népességgel rendelkező államnak. Az ezredfordulós generáció tagjainak körében egyre gyakrabban fordul elő, hogy nem vállalnak gyermeket és nem házasodnak meg,

a fiatalok számának csökkenése pedig csökkenti a munkaképes korú kínaiakét is, ami a gazdaságot is megakaszthatja.

Mindössze hat év alatt, 2013 és 2019 között 40 százalékkal csökkent az évente házasságot kötő kínaiak száma: 23,8 millióról 13,9 millióra zuhant a kínai statisztikai hivatal adatai szerint, és azóta sem állt meg a drámai csökkenés. Ennek oka a kínai népességpolitikában is keresendő - a korábbi egykepolitika miatt kevesebb is a fiatal, aki megházasodhatna.

A kínai politikai viszonyokról szóló beszégetést megnézheti itt:

Függetlenebb és kiábrándultabb az átlag kínai nő

Közrejátszanak a folyamatban azonban további trendek is: a nők egyre önállóbbak és pénzügyileg függetlenek, ráadásul a munkahelyi diszkriminációval és a patriarchális tradíciókkal szembesülő nők egy része csalódott a házasság intézményében. Eközben

mindkét nem tagjai kitolják a házasságkötés időpontját.

22 helyett 25 esztendősen mennek férjhez ma átlagosan a kínai nők, míg a férfiak nősülése 24 évről 27 évre tolódott ki.

A fiatalok mindezen túl meg kell hogy küzdjenek a megélhetési nehézségekkel és a stagnáló fizetésekkel egy erősen kompetitív munkaerőpiacon.

Hiába engedélyeznek egyre több gyereket

2014-ben kezdett el az ország munkaképes korú népessége több mint három évtized óta először csökkenni. A következő évben a kínai kormány bejelentette, hogy véget vet az egykepolitikának, lehetővé tette a párok számára, hogy két gyermeket vállaljanak, majd ezt 2021-ben három gyermekre emelte -

de a házasságkötések és a születések száma ezzel együtt is tovább csökkent.

Japán és Dél-Korea is ugyanezekkel a gondokkal küzd: a kormányok mindhárom országban intézkedéseket vezettek be a születések számának növelésére - például pénzügyi ösztönzőket, készpénzutalványokat, lakhatási támogatásokat és több gyermekgondozási támogatást -, de korlátozott sikerrel.