Infostart.hu
eur:
363.98
usd:
330.66
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
banknote: 20 euro 50 euro 100 euro thrown on the ground
Nyitókép: Matteo Cottardo/Getty Images

Az ukrajnai háború 200 milliárd eurójába kerül a német gazdaságnak

A rohamosan növekvő energiaárak nemcsak a háztartásokat sújtják, hanem a vállalatokat is Németországban. A kis- és középvállalkozások szövetségének (BVMW) felmérése szerint többen közülük már a túlélésért küzdenek. Egy másik felmérés szerint a növekvő infláció egyre inkább felemészti az emberek megtakarításait.

A szövetség által végzett felmérésből kitűnt, hogy a megkérdezett vállalkozások 42 százaléka szerint az energiaárak robbanása működésüket, illetve már létüket fenyegeti. A Funke médiacsoport által ismertetett adatok szerint összesen 72 százalékukat sújtják a jelenlegi energiaárak.

A berlini székhelyű Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) elnöke, Marcel Fratscher szerint a német gazdaság éveken keresztül megérzi majd a háború következményeit.

Ez a háború már eddig is hatalmas károkat okozott a gazdaságnak. Az év elején a szakemberek még azt jövendölték, hogy a bruttó hazai termék (GDP) növekedése idén 4,5 százalékos lehet, most viszont a legjobb esetben is 1,5 százalékos növekedést jósolnak. És mindez csak az idei esztendőre vonatkozik – vélekedett az intézet vezetője, aki szerint a konjunktúra évekre visszaesik.

Ez a tendencia az elkövetkező két-három évben folytatódik, addig mindenképp, amíg Németország függ az orosz gáztól – hangoztatta Fratscher, azt jósolva, hogy a visszaesés legalább 2025-ig eltart. Ez egyben azt jelenti, hogy az elkövetkező három évben becslések szerint a bruttó hazai termék 4-5 százalékának elvesztésébe kerül majd.

Euróban számolva ez 150-200 milliárddal kisebb gazdasági teljesítmény.

A DIW elnöke szerint egyvalami azonban más lesz, mint a korábbi válságok idején. Úgy vélekedett, hogy szokatlan méretű recesszióval kell számolni, a magánfogyasztás és ezzel együtt az emberek ugyancsak szokatlanul nagy hányadának életszínvonala jelentősen visszaesik. A munkanélküliség növekedésével azonban nem kell számolni. A munkaerőpiacon a nagyobb problémákat mindenekelőtt a számottevő szakemberhiány fékezi, a vállalatok már most mintegy kétmillió szabad állással rendelkeznek.

A recesszió első számú okát a magas energiaárak jelentik. Emiatt a vállalatok kevesebbet ruháznak be, és visszaesik a fogyasztás. A magánfogyasztási kiadások már most jelentős mértékben csökkentek – mutatott rá az elnök, aki külön problémának nevezte azt, hogy a recesszió mindenekelőtt a kis jövedelműeket sújtja. Megítélése szerint az inflációt ők háromszor-négyszer annyira megérzik, mint a magas jövedelemmel rendelkezők. Az előbbiek vásárlóerejének csökkenése jóval nagyobb méretű, részükről súlyos megszorításokra lesz szükség. Miközben ők alkotják azt a réteget, amelyik többnyire semmilyen megtakarítással nem rendelkezik.

A müncheni szákhelyű Ifo Gazdaságkutató Intézet ezzel egyidőben arra mutatott rá, hogy a németek – a koronavírus-járvány idején összegyűjtött – megtakarításait a növekvő infláció jelentős mértékben felemésztheti. A kialakult helyzetet tovább súlyosbíthatja, hogy őszre még magasabb inflációs ráta várható, különös tekintettel arra, hogy a különböző állami kedvezmények hatálya lejár.

Az intézet elemezte a magánháztartások bankszámlamérlegeit. Ebből az tűnt ki, hogy az emberek banki megtakarításai 2020 második negyedéve és 2021 első negyedéve között jelentősen megnövekedtek. A járvány előtti átlagos megtakarítási hajlandósághoz viszonyítva az említett időpontban

a számlákon a szokásosnál mintegy 70 milliárd euróval több pénz parkolt.

Ennek elsődleges okát az utazások, a vendéglői látogatások, illetve más szabadidős tevékenységek korlátozása jelentette.

Ugyanezek a mérlegek viszont most azt mutatják, hogy a múlt év vége, de különösen tavasz, illetve a háború kitörése óta az emberek megtakarítása jelentős mértékben megcsappant. A növekvő infláció ezt a tendenciát csak tovább erősítheti.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Váratlan bejelentés érkezett az Európai Parlamentből: pont kerülhet a Magyarországot érintő eljárás végére

Váratlan bejelentés érkezett az Európai Parlamentből: pont kerülhet a Magyarországot érintő eljárás végére

Több jelentős jogállamisági reformot is sikeresen végrehajtott a tavaszi választások óta felállt új magyar kormány, de a 7. cikk szerinti eljárás decemberben várható lezárásához további lépésekre lesz szükség. Tineke Strik, az eljárás európai parlamenti jelentéstevője szerint a korrupcióellenes és médiaügyi intézkedések biztatóak, ám a kisebbségeket érintő diszkriminatív szabályok, a menekültügyi rendszer és az igazságszolgáltatás függetlensége terén még maradtak orvosolandó hiányosságok – jelentette a Telex.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×