Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Füst gomolyog a helyszín fölött 2022. augusztus 16-án, miután egy diverzánsakció következtében felrobbant egy orosz katonai lőszerraktár az Ukrajnától Oroszországhoz elcsatolt Krímben, a Dzsankoj járásbeli Majszkoje falunál. Orosz források szerint súlyos sebesülés nem történt, több mint háromezer embert kiköltöztettek otthonából.
Nyitókép: MTI/AP

Már Németországban is vita pattant ki a szankciók hatékonyságáról

Az Oroszország elleni szankciókat egyre többen bírálják több uniós tagállamban, köztük Németországban is. Egy tekintélyes német gazdaságkutató ugyanakkor azon a véleményen van, hogy a szankciókról nem lehet lemondani. Ennek pedig nem csupán ekölcsi, hanem gazdasági okai is vannak.

Pontosan fél évvel az Ukrajna elleni háború megindítása után óvott az Oroszország ellen életbe léptetett szankciók hatályon kívül helyezésétől a berlini székhelyű Német Gazdaságkutató Intézet (IW) igazgatója

"A szankciók helyesek, mert a Nyugat ezzel bizonyítja szolidaritását Ukrajnával" – hangsúlyozta Michael Hüther.

A több német lap által ismertetett nyilatkozatban az igazgató hangsúlyozta, hogy Németország ezeket az intézkedéseket transzatlanti partnereivel közösen határozta el, és ezzel a szolidaritással nem hagyhat fel.

Elutasította azt a felvetést, hogy helyezzék üzembe az Északi Áramlat-2 földgázvezetéket.

Az Oroszországot és Németországot Balti-tenger alatt összekötő, múlt évben elkészült vezeték működtetését a háború megindítása miatt függesztette fel a kormány. Az igazgató úgy ítélte meg, hogy az Északi Áramlat-2 vezetékről folyó vita "látszatvita", és szerinte semmi nem változna, ha a vezeték működne.

"Vlagyimir Putyin akkor is találna ürügyet arra, hogy a vezetéket le-, majd ismét visszakapcsolja" – jelentette ki.

Az elmúlt napokban a súlyos energiaellátási válság kapcsán Gerhard Schröder egykori kancellár, majd Wolfgang Kubicki, a kormánykoalíció legkisebb pártja, a szabad demokrata FDP alelnöke is sürgette a vezeték üzembe helyezését.

Az intézet vezetője meggyőződését fejezte ki, hogy a szankciók hatékonyak lesznek, mégpedig mindenekelőtt a csúcstechnológiai termékek exportja terén. Ez meggyőződése szerint tartósan fékezi Oroszország technikai fejlődését. Utalt ugyanakkor arra, hogy

az energiaellátás terén Németországban szűk keresztmetszet alakulhat ki.

A fosszilis energiának azonban amúgy sincs jövője – jelentette ki az igazgató, aki szerint Oroszország a háborúval felgyorsította a német gazdaság átállását a magasabb fokú klímavédelem biztosítására.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×