Fontolóra kell venni, vajon az Oroszország elleni szankciókat jelenlegi formájukban kell-e fenntartani. Sajtóbeszámolók szerint a vitát ezzel a kijelentésével robbantotta ki Felső-Ausztria tartományi vezetője, a kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa. De csatlakozott hozzá párttársa, Anton Mattle tiroli tartományi vezető, aki a helyi választási kampányban azt hangoztatta, hogy a szankciókat azok célszerűségét szem előtt tartva kell felülvizsgálni. Herbert Kickl, az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke pedig népszavazást sürgetett a kérdésben.

A külügyminisztérium a vitával kapcsolatos első állásfoglalásában meglehetősen diplomatikusan fogalmazott. Nyilvánosságra hozott közleményében ugyanis azt hangoztatta, hogy az Európai Unió által elhatározott szankciók olyan "rugalmas eszközt" jelentenek, amelyet bármikor felül lehet vizsgálni, az Európai Tanács határozatának megfelelően a gazdasági szankciókat félévente felülvizsgálják. A minisztérium hangoztatta azt is, hogy a szankciók hatása "napról napra" növekszik.

Az orosz gazdaság a brüsszeli előrejelzések szerint ebben az évben legkevesebb 6 százalékkal esik vissza, más prognózisok viszont a 10 százalékos visszaesését sem tartják kizártnak.

A szankciók melletti érvként említette a minisztérium azt is, hogy – mint fogalmazott – egy szabályokon alapuló világrendre van szükség, nem pedig a dzsungel törvényére.

"Nem engedhetjük meg, és nem is fogjuk megengedni azt, hogy a 21. században bárki is tankokkal és rakétákkal próbáljon tényeket teremteni, és határokat megváltoztatni"

– szögezte le a minisztérium.

Az állásfoglalás szerint Vlagyimir Putyin azzal számol, hogy pluralista, nyitott demokráciákat ugraszthat egymásnak. Az Európai Unió legnagyobb ereje éppen az egység, amit meg kell őriznünk - fogalmazott a minisztérium.

Hasonlóan foglalt állást Otmar Karas, az Európai Parlament osztrák alelnöke, szerinte valójában az európai egységet gyengíti, illetve Putyin stratégiáját erősíti az, aki ma a szankciók enyhítéséről vagy épp hatályon kívül helyezéséről beszél.

Az osztrák lakosság teljes mértékben megosztott. A legfrissebb felmérések szerint a válaszolók mintegy negyede, 26 százaléka a szankciók teljes beszüntetése mellett van, 12 százalék ugyanakkor inkább a lazítást sürgeti. A válaszadók ötöde azon a véleményen van, hogy a szankciók szigorítására lenne szükség, míg 19 százalék azt vallja, hogy azokat jelenlegi formájukban kell folytatni.

A megkérdezettek 42 százaléka ugyanakkor nem hiszi, hogy az Oroszország elleni szankcióknak bármilyen hatásuk lesz akár most, akár a jövőben.

Csupán 11 százalék vélekedett úgy, hogy a büntető intézkedések eredménye már most megmutatkozik, míg 28 százalék közép- vagy hosszú hatást remél. A válaszadók 46 százaléka viszont azon az állásponton van, hogy a szankciók inkább az Európai Uniónak okoznak kárt. Mindössze 14 százalék vallja azt, hogy a szankciók vesztese Oroszország.