Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Nyitókép: Wikipédia/Andreas Kunze

Csernobil: még mindig találnak radioaktív gombákat Németországban

Cézium-137 izotóppal szennyezettek, ami az 1986 áprilisában történt atomkatasztrófával került a levegőbe.

Évtizedekkel a csernobili atomerőmű katasztrófája után még mindig élnek radioaktív céziummal szennyezett vadgombák Németország déli részén – állapította meg egy német tanulmány.

A német Szövetségi Sugárvédelmi Hivatal (BfS) vizsgálata szerint a gombák cézium-137 izotóppal szennyezettek, ami az 1986 áprilisában történt csernobili katasztrófa miatt került a levegőbe. A cézium-137 felhalmozódhat a csontszövetben, ami hosszú távon csontrákhoz és leukémiához vezethet.

A BfS évente vizsgálja Bajorország nyolc helyszínén a vadontermő, ehető gombákat abból a szempontból, hogy megtalálható-e bennük az izotóp.

Az eredmények alapján az osztrák határon fekvő Mittenwald erdőségében és az Ingolstadttól délnyugatra fekvő lápos területen is teremnek az izotópot még mindig tartalmazó gombák. Vannak olyan helyszínek, ahol egy kilogramm gombában

több mint négyezer becquerel cézium-137-et mértek, miközben a kereskedelmi forgalomba hozatal határértéke hatszáz becquerel.

A kutatók szerint azonban az egészségügyi kockázat minimális: a sugárterhelés viszonylag alacsony, ha a vadon termő gombát normál mennyiségben fogyasztják.

Inge Paulini, a BfS elnöke azért mégis azt tanácsolta a bajor gombaszedőknek, hogy csak mértékkel egyenek gombát, "hogy elkerüljék a felesleges sugárterhelést".

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Még mindig kevés apa megy GYED-re vagy GYES-re – Mi a baj a hazai rendszerrel?

Még mindig kevés apa megy GYED-re vagy GYES-re – Mi a baj a hazai rendszerrel?

Amikor családpolitikai intézkedésekről beszélünk, gyakran az anyáknak és/vagy a gyermekeknek nyújtott támogatásokra, juttatásokra gondolunk. Szerencsére manapság már egyre több szó esik az apák szerepéről is, azonban még mindig nincsenek kellően támogatva a gyermekükről gondoskodó férfiak. A témával kapcsolatban számos tanulmány áll rendelkezésre, melyek egytől egyik megerősítik, hogy mind a gyermek, mind pedig a szülők szempontjából nagyon előnyös, ha az édesapa aktívan kiveszi a részét a gondozási feladatokból. De mi a helyzet Magyarországon? Azt biztosan kijelenthetjük, hogy hazánkban nagy igény mutatkozik az ún. bevonódó apaságra, ugyanakkor mégis azt látjuk, hogy leggyakrabban a nők maradnak otthon GYED-en vagy GYES-en, illetve a gyermekgondozás és a háztartási feladatok később is nagyrészt rájuk hárulnak. Felmerül tehát a kérdés: mi akadályozza az apák részvételét és mi lehet a megoldás?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×