Infostart.hu
eur:
358.24
usd:
306.07
bux:
131461.66
2026. május 13. szerda Imola, Szervác
Füst gomolyog a helyszín fölött 2022. augusztus 16-án, miután egy diverzánsakció következtében felrobbant egy orosz katonai lőszerraktár az Ukrajnától Oroszországhoz elcsatolt Krímben, a Dzsankoj járásbeli Majszkoje falunál. Orosz források szerint súlyos sebesülés nem történt, több mint háromezer embert kiköltöztettek otthonából.
Nyitókép: MTI/AP

Bendarzsevszkij Anton: Moszkvának át kell értékelnie háborús stratégiáját

Főleg a Krímben lévő orosz bázisok elleni támadások mutatják azt, hogy Ukrajna katonailag egyre veszélyesebb Oroszország számára – mondta Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője.

Néhány nappal ezelőtt robbanás történt a Krím-félszigeten, egy orosz katonai repülőtéren. Lőszerraktárak robbantak fel és vélhetően több katonai repülőgép is megsérült. E hét keddjén pedig három, ehhez hasonló eset is történt. Egy Szimferopol melletti katonai repülőtéren egy transzformátorállomás robbant fel, továbbá lőszerraktárak égtek a Krím-félszigeten órákon át – kezdte helyzetelemzését a szakértő.

Bendarzsevszkij Anton szerint ugyanakkor ezeket a támadásokat nem úgy kell értékelni, mintha azokat közvetlenül orosz területek ellen követték volna el, hiszen a Krím-félsziget nemzetközi jogilag Ukrajnához tartozik, bár 2014 óta Oroszország tartja megszállva és már integrálta is a területet az orosz közigazgatásba. Ellenben, ha Ukrajna ténylegesen orosz területek ellen intézne támadást, akkor Moszkva, katonai doktrínája értelmében, még akár nukleáris csapással is válaszolhatna. A szakértő úgy látja, hogy egy ilyen súlyos ellencsapáshoz a támadásnak is nagyon komolynak kellene lennie.

A Krím-félsziget viszont elsősorban a Dél-Ukrajnában lévő orosz haderő ellátása szempontjából fontos – emelte ki a posztszovjet térség kutatója. Emellett a félsziget az orosz Fekete-tengeri flotta központja is. Oroszország a Szovjetunió szétesése után is megőrizte a területen az összes katonai támaszpontját és kikötőjét. A háború kezdetével pedig csak nőtt a Krím-félsziget jelentősége Moszkva számára, mivel flottaközpont és ellátóbázis is egyszerre – emlékeztetett a szakértő.

Stratégiai szempontból Bendarzsevszkij Anton szerint inkább jelzésértékűek az ukránok támadásai, szabotázsakciói. Mert ugyan okoznak némi bosszúságot az orosz katonai vezetésnek, de azért a csapatok ellátása nem ezektől fog összeomlani. Azért tekinthetők ezek az akciók jelzésértékűnek, mert ezek a támaszpontok nem a frontvonal közelében vannak. Például a néhány napja megtámadott Szaki katonai repülőtér 200 kilométerre található az ukrán állásoktól – mondta a szakértő.

Bendarzsevszkij Anton úgy véli, mindez arra utal, hogy az ukrán katonai képességek egyre nagyobbak és mind veszélyesebbé válnak az orosz ellátás szempontjából.

"Oroszországnak mindenképpen át kell értékelnie a háború menetét és azt, hogy innentől kezdve hogyan próbál védekezni a hasonló esetekkel szemben" – hangoztatta az InfoRádióban a posztszovjet térség szakértője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Odaértek Ópusztaszerre: kezdődik a Tisza-kormány első hivatalos kormányülése

Odaértek Ópusztaszerre: kezdődik a Tisza-kormány első hivatalos kormányülése

Kivételesen, az első alkalommal Ópusztaszeren ülésezik a Magyar Péter miniszterelnök által vezetett Tisza-kormány, amelynek tagjai egy kitérő után már odaértek a helyszínre. Alaptörvény-módosításokat, az aszálykérdést és az energiaügyeket is megtárgyalják, majd az ülés után megtartják az első kormányszóvivői tájékoztatót is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.13. szerda, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ilyen lehet a Tisza digitális állama: mit tud az észt modell?

Ilyen lehet a Tisza digitális állama: mit tud az észt modell?

Már hallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása, amelynek első részében arról volt szó, hogy Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter Észtország mintájára építené fel a digitális államot Magyarországon. Arról, hogy pontosan mit takar ez a modell, miért lehet előremutató számunkra és mennyire nehéz megvalósítani, Havas Andrást, a McKinsey partnerét kérdeztük. A műsor második felében áttekintettük a rekordgyorsasággal felálló Tisza-kormányra váró legsürgetőbb feladatokat, az első száz nap várható menetrendjét a miniszteri meghallgatások, a kormányprogram és az eddig elhangzott nyilatkozatok alapján, ebben pedig Debreczeni Réka, a Portfolio elemzője volt segítségünkre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×