Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a védelmi szervezet székházában Brüsszelben 2022. április 5-én, egy nappal a tagországok külügyminisztereinek találkozója előtt.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Németország jelentősen elmarad a NATO kívánalmaitól

Hiába a 100 milliárd eurós nagy fejlesztés, további források kellenének a NATO-követelmények teljesítéséhez – derüli ki egy friss tanulmányból.

Hiába döntött úgy az ukrajnai háború nyomán a német kormány, hogy rendkívüli intézkedésként 100 milliárd eurót irányoz elő a hadsereg fejlesztésére, elemzők szerint még messze van attól, hogy eleget tegyen NATO-tagként vállalt kötelezettségének. Ennek keretében valamennyi tagállam vállalta, hogy legkésőbb 2024-től éves katonai kiadásait a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékával növeli.

A kölni székhelyű Gazdaságkutató Intézet (IW) tanulmánya szerint Németország mind az idei esztendőben, mind 2023-ban egyaránt mintegy 18 milliárd euróval marad el a vállalt 2 százalékos növeléstől. Azt követően 2026-ig megközelítően sikerülhet a NATO-célkitűzés megvalósítása, de annak meghaladására szinte semmi esély – mutat rá a tanulmány, amelyet a Der Spiegel című lap ismertetett.

A katonai szövetség június végi madridi csúcstalálkozóján Jens Stoltenberg főtitkár kiemelte a tagállamok elkötelezettségét, hogy bruttó hazai termékük legalább 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. Stoltenberg szerint kilenc ország már átlépte ezt a küszöböt, 19-nek világos terve van arra, hogy 2024-ig megvalósítsa a célkitűzést, és további öt elkötelezett abban, hogy a későbbiekben teljesíti. A kölni intézet tanulmánya azt valószínűsíti, hogy Németország minden bizonnyal az említett utolsó kategóriába tartozik.

2026-ig még részben finanszírozható a kiadásnövelés a rendkívüli 100 milliárd euróból, utána azonban újabb forrásokra, mindenekelőtt a katonai költségvetés állandó növelésére lesz szükség. A kutatóintézet ennek kapcsán ez utóbbi szükségességét hangsúlyozta. Az IW szerint a rendszeres 2 százalékos katonai kiadás legkésőbb 2026-tól csak akkor biztosítható, ha az éves katonai költségvetést legkevesebb 60 százalékkal növelik.

A kiadások ilyen jellegű "stabilizálása" nélkül a német védelmi, illetve hadiipar aligha lesz képes megfelelni a jövőbeni követelményeknek

– fogalmaz a tanulmány.

Olaf Scholz az Ukrajna elleni orosz támadás harmadik napján, február 26-án jelentette be a Bundestagban, hogy kormánya az orosz agresszióra válaszul nagyszabású haderőfejlesztést indít, és ehhez 100 milliárd eurós pénzalapot állít fel. A parlament által jóváhagyott tervek szerint a 100 milliárd eurót fokozatosan, nagyjából öt év alatt használják fel, kiegészítve a Bundeswehr évente rendre hozzávetőleg 50 milliárd eurós költségvetését.

A kancellár azt hangoztatta, hogy országa így jóval a NATO-tagállamoktól elvárt – a hazai össztermékhez mért 2 százalékos – szint fölé emeli védelmi kiadásait.

Olaf Scholz az utóbbi hetekben többször hangsúlyozta azt is, hogy a védelmi képességek fejlesztésére fordított pénz nemcsak Németország, hanem egész Európa biztonságát erősíti.

A program révén a Bundeswehr lesz a NATO-n belül a legnagyobb, úgynevezett konvencionális – atomfegyverrel nem rendelkező – haderő egész Európában – fogalmazott Scholz.

Címlapról ajánljuk
Az iráni állami média is megerősítette Ali Hamenei ajatollah halálát az amerikai–izraeli légitámadásokban

Az iráni állami média is megerősítette Ali Hamenei ajatollah halálát az amerikai–izraeli légitámadásokban

Donald Trump bejelentése után megerősítette az iráni állami média is, hogy Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője meghalt az amerikai-izraeli légicsapásokban a Teherán belvárosában lévő rezidenciáján. Az iráni Forradalmi Gárda „súlyos, határozott és elrettentő büntetést” ígért Hamenei halála miatt. Közlésük szerint „a valaha volt legintenzívebb támadó művelet” vár Izraelre és az Egyesült Államok közel-keleti támaszpontjaira.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×