Csizmazia Gábor meglátása szerint Donald Trump beszédében alapvetően a már évek óta ismert témákat hozta vissza, úgymint az inflációt, a kultúrharcot a határvédelmet, illetve – mint a legkényesebb kérdés – a 2020-as elnökválasztás eredményét, amit továbbra sem igazán ismer el. A beszéd központi témája hivatalosan azonban a közbiztonság volt, ami során kimondottan a nagyvárosokban elharapódzó bűnözést emelte ki Donald Trump – tette hozzá a szakértő. Ez nem először szerepelt kiemelt mondandójaként: az elnökválasztáson elszenvedett veresége után az első nyilvános beszédét néhány héttel ezelőtt Washingtonban tartotta, amiben a leghangsúlyosabban szintén arról értekezett, hogyan szorítaná vissza az ő kormányzása az erőszakot.

Bár Donald Trump a beszédében konkrétan nem jelentette be az újraindulását 2024-ben, Csizmazia Gábor szerint ez nagyon is reális forgatókönyv, tekintve, hogy már többedszer célzott rá. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa megjegyezte,

Trump nemrégiben már egy interjúban jelezte, hogy az esetleges újbóli megmérettetésről már döntött magában,

annak bejelentéséről viszont még nem (vagyis hogy a félidős választások előtt vagy után fogja hivatalossá tenni). Csizmazia Gábor utóbbit valószínűsíti, tekintettel arra, hogy nyilván sok pénzt és politikai tőkét kíván majd beleinvesztálni számos jelöltbe – akár kormányzóba, akár kongresszusi képviselőbe, illetve szenátorba – annak érdekében, hogy jobb pozícióból induljon majd a 2024-es elnökválasztáson.

„Úgyhogy valószínűleg indulni fog”

– fogalmazott a szakértő. Hozzáttette: ezt erősítheti a CPAC részvevői körében készült nem hivatalos felmérés eredménye, miszerint az ott jelen lévő republikánusok körében továbbra is toronymagasan vezet Donald Trump, ő legnépszerűbb potenciális elnökjelölt. Bár ez a kutatás nem tekinthető reprezentatívnak az egész pártra nézve, tulajdonképpen ugyanazt mutatja, mint a tágabb felmérések az utóbbi hónapokban – mondta Csizmazia Gábor.

A félidős választás tétje

Ami a félidős választásokat illeti, a szakértő úgy fogalmazott: azok rendkívüli nagy súllyal esnek latba az Egyesült Államokban a politikai rendszer felépítése miatt. Mint magyarázta, a jól ismert amerikai prezidenciális rendszer nem csak abból áll, hogy az elnöknek sok jogköre van. Azt is jelenti, hogy külön szavaznak magára az elnökre, és külön szavaznak kétévente külön az alsóházi (képviselőházi) képviselőkre és hatévente a szenátorok legalább egyharmadára. Utóbbi két csoport pedig központi szerepet játszik a törvényhozásban, hiszen alapesetben

nem a kormány kezdeményezi a törvényeket, hanem a képviselők és a szenátorok. Az ő politikai lojalitásuk viszont számos esetben nem esik egybe az amerikai elnökével,

még akkor sem, ha egy pártcsaládhoz tartoznak – mutatott rá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Éppen ezért központi szerepe van annak, főként a belpolitikában, hogy az amerikai elnök milyen erőviszonyokra tud támaszkodni a kongresszusban. De még ennél is árnyaltabb a kép, jegyezte meg Csizmazia Gábor, mert a prezidenciális rendszerben például a költségvetés szempontjából nincs ráutalva az elnök a képviselőházra, illetve a szenátusra, de ezzel együtt nagyon fontos, hogy támogatják-e, vagy sem.

Visszakanyarodva az aktualitásokhoz, a mostani félidős választások azért is jelentősek, mert jelen pillanatban mind az alsóházban, mind a felsőházban többségben vannak a demokraták, viszont a felmérések alapján előbbit szinte bizonyosan el fogják veszíteni. A kérdés inkább csak a veszteség mértéke. Mindeközben a felsőházban 35 szenátort fognak megválasztani, akik többsége ugyan republikánus, de még így is kisebb a valószínűsége, hogy fordítani tudnak, de nem kizárt. Ha ez bekövetkezik,

az a Biden-kormány hátralévő két évének "rémálom forgatókönyve",

mert akkor „kisebbségi” kormányzásra, vagy legalábbis egy arra emlékeztető politikai felállásba kényszerülnének a demokraták – fejtette ki Csizmazia Gábor.