Ahogy korábban írtuk, Vlagyimir Putyin beszédet mondott a haditengerészeti díszszemlén.

"Érdemes Putyin beszédét kontextusba helyezni. Az orosz haditengerészet napján beszélt Szentpéterváron, tehát nyilván a beszédnek egy nagy része motiváló jelleggel is bírt. Oroszország háborúban áll, és a haditengerészet nem teljesített eddig annyira jól ebben a konfliktusban" – mondta az InfoRádiónak Bendarzsevszkij Anton, a poszt-szovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója.

A szakértő elmondta: Oroszország gyakorlatilag kontroll alatt tartja Ukrajna fekete-tengeri partvidékét, nem engedi ki az ukrán hajókat. Ebben egy "üdítő kivétel," hogy sikerült megegyezni a gabonaszállításokról, és ma elindult az első hajó az odesszai kikötőből.

A rendkívüli orosz tengeri dominancia ellenére is az ukránok legalább öt-tíz orosz hajót megsemmisítettek.

Az egyik leglátványosabb epizód az orosz fekete-tengeri flotta szimbóluma, a Moszkva nevű rakétás cirkáló elsüllyesztése volt. A támadás egy "hatalmas csapás" volt az orosz hadiflottára. A szakértő hozzátette: néhány hónappal ezelőtt, a Moszkva cirkáló megsemmisítésre után az oroszok hátrébb vonták a hajóikat, hogy ne érjék el őket az ukrán rakéták. A nehezen védhető, de stratégiai szempontból fontos Kígyó-szigetet is kénytelenek voltak átadni az ukránoknak.

"Mindebből kiindulva látszik, hogy ráfér az orosz hadiflottára némi simogatás, motiváló beszéd. Ennek célja, hogy Putyin elmondja a katonáinak: Oroszország számít rájuk, és a hadiflotta a legfontosabb stratégiai orosz erő" – mondta a szakértő.

A beszéd napján bejelentették az új orosz tengeri doktrína elfogadását, mellyel a 2015-ben elfogadott stratégiát váltják le.

Az új doktrína két kulcsfogalmat használ: "létfontosságú tér" és "szimplán fontos tér". A létfontosságú területek közé sorolja Oroszország az országhatárai körüli, óceáni területeket, az északi sarki vidékeket, és az Atlanti-óceán térségét. Szimplán fontos területek közé pedig olyan tengereket sorol, mint a Balti-tenger, a Fekete-tenger, a Földközi-tenger és a Vörös-tenger. Ezekben a térségekben tehát a tengeri doktrína szerint Oroszországnak kulcsfontosságú szerepe van.

A szakértő szerint az oroszok nem adják fel a nemzeti érdekeket, melyeket akár erővel is érvényesítenek. A doktrína említi az új tengeri katonai bázisok megnyitását, többek között a kelet-ázsiai térségben, a Vörös-tengeren, és a már meglévő, szíriai tartúszi-kikötő fejlesztését. A doktrína olyan kihívásokat sorol fel, melyeket Oroszország a nemzeti érdekeire nézve komoly veszélynek gondol. Ilyen például bizonyos orosz területek el nem ismerése, a Krím-félsziget státusza, a Kuril-szigetek helyzete, amely Japánnal képezi vita tárgyát. Kihívásnak mondja a doktrína a NATO terjeszkedését és az orosz érdekszférában lévő területek megvédését, ahol fegyveres konfliktus zajlik. Bendarzsevszkij Anton megjegyezte: a doktrína minden bizonnyal Ukrajnára gondol, bár ott van Szíria is.

A friss doktrínában sokkal kevésbé szerepelnek konkrétumok a flotta fejlesztésére, mint az előzőben. "Ennek oka lehet, hogy Oroszország még elsősorban az előző ciklust próbálja lezárni, és az elmaradt hadi fejlesztéseket megvalósítani. Vagy egyszerűen forrásait tekintve nem számít arra, hogy képes lesz a következő öt-tíz évben, tengeri haderejének újabb fejlesztésére" – mondta a szakértő.