Az erre vonatkozó, úgynevezett húsvéti csomagot hónapokkal ezelőtt terjesztette elő Robert Habeck zöld párti gazdasági miniszter, aki egyben Olaf Scholz kancellár helyettese is a kormányban. A Der Tagesspiegel című lap beszámolója szerint a koalíciós pártok parlamenti frakciói mostanra teljes egyetértésre jutottak, hangsúlyozva, hogy különböző törvényekkel kell biztosítani a hosszú távú, klímasemleges áramellátást.

"Végre nemcsak célokról beszélünk, hanem kidolgoztuk a megfelelő programot e célok elérésére" – fogalmazott a szociáldemokrata SPD parlamenti frakcióvezető-helyettese, hangsúlyozva.

Németország valamennyi tartományának területe 2 százalékát kötelezően biztosítania kell a szélenergia előállítására számára.

Hasonlóan nyilatkozott a Zöldek pártjának képviselője is, hangsúlyozva, hogy a nap-, illetve a szélenergia használatával nyolcvanszázalékos lesz a zöld áram részesedése az energiatermelésben. A politikus a korábbi, a konzervatív CDU/CSU által vezetett kormányokat vádolta azzal, hogy zátonyra futott a szélenergia-generátorok létesítése.

Ennek oka szerinte az volt, hogy nem biztosítottak elegendő nagyságú területet ezek számára, továbbá gátló tényezőt jelentettek a hosszú tervezési és engedélyezési eljárások is.

Az energia- és vízgazdálkodási német szövetségi hatóság (BDEW) előzetes adatai szerint

a megújuló energiaforrások részesedése az év első felében 49 százalékra emelkedett az áramfogyasztásban.

Ez 6 százalékos növekedést jelent a tavalyi év első feléhez képest. Az adatok szerint a legfontosabb forrás a szélenergia 21 százalékkal, míg a napenergiáé 12 százalék.

A legnagyobb ellenzéki tömörülés, a CDU/CSU ugyanakkor bejelentette, hogy a közeli napokban tervet terjeszt elő az atomerőművek működési idejének meghosszabbítására. A két keresztény párt közös frakciója az orosz háború miatt kialakult gázválság miatt név szerinti szavazást kezdeményez a Bundestagban az atomerőművekről.

Nyílt titok, hogy a konzervatívok számítanak a legkisebb kormánypárt, a liberális FDP néhány képviselőjének támogatására.

Az FDP ugyanis korábban egyedüli kormánypártként állást foglalt az atomenergia használatának fenntartása mellett.

Németországban 17 atomerőmű működött, de a túlnyomó többségét a 2011 március 11-i fukusimai atomkatasztrófa nyomán leállították. Ma már csak három atomerőmű működik Németországban, de a tervek szerint az év végén azok sem üzemelnek tovább. A három kormánypárt közül a szociáldemokrata SPD, valamint a Zöldek pártja a leghatározottabban a végleges leállítás mellett van.

A CDU/CSU mindenekelőtt a földgázellátás válságára és ennek kapcsán arra hivatkozik, hogy a három atomerőmű az áramellátás hat-hét százalékát biztosítja.

A jelenlegi súlyos helyzetben gyors és pragmatikus cselekvésre van szükség – fogalmazott Jens Spahn, a konzervatívok parlamenti frakcióvezető-helyettese.