Infostart.hu
eur:
375.76
usd:
319.19
bux:
126210.26
2026. február 25. szerda Géza
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2022. április 7-én, a NATO-tagországok külügyminiszterei kétnapos tanácskozásának második napján.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Törökország kimondott egy fontos igent a NATO-nak

Svédország, Finnország, de az Észak-atlanti Szerződés Szervezete is örülhet. Néhány hét alatt le is zajlik a csatlakozás.

Törökország belegyezett Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatásába - jelentette be az észak-atlanti szövetség elnöke kedd este, miután a felek aláírták az erről szóló megállapodást a madridi NATO-csúcs keretében.

Jens Stoltenberg tájékoztatása szerint a két ország várhatóan már szerdán megkaphatja a hivatalos felkérést a csatlakozásra, amelyet ugyan még mind a 30 NATO-tagállamnak jóvá kell hagynia, de így is néhány héten belül a szövetség teljes jogú tagjaivá válhatnak.

A sajtó előtt aláírt memorandum tekintettel van Törökország aggodalmaira, beleértve a fegyverexportot és a terrorellenes harcot - hangsúlyozta a NATO-főtitkár, aki szerint a NATO "nyitott ajtók politikája" történelmi sikert ért el, az újonnan csatlakozók tovább erősítik a szövetséget.

Mint mondta, Finnország és Svédország jól képzett katonákkal, modern technológiával és szilárd demokratikus intézményekkel járul hozzá az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, ráadásul megváltoztatja a geostratégiai helyzetet a Baltikumban.

Jens Stoltenberg kitért arra, hogy Vlagyimir Putyin a NATO bővítésének ellenzésével épp annak ellenkezőjét érte el. "Bármelyik ország megválaszthatja jövőjét" - jelentette ki.

Finnország és Svédország májusban adta be felvételi kérelmét az észak-atlanti szövetségbe az Ukrajna ellen indított orosz támadásokra hivatkozva.

A tagországok közül egyedül Törökország vétózta meg a csatlakozást, azzal érvelve, hogy Svédország és Finnország pénzzel és fegyverrel is támogatja a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).

A török kormány követelte a PKK tagjainak, valamint a velük szövetséges Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milícia tagjainak kiadatását, továbbá a 2019 októberben indított észak-szíriai török offenzíva miatt elrendelt svéd fegyverszállítási embargó feloldását.

Kérdésre válaszolva a NATO-főtitkár elmondta: a finn és a svéd kormány vállalta, hogy együttműködik Törökországgal a terroristagyanús személyek kiadatásában a jogállamiság keretein belül, a nemzetközi egyezményeknek megfelelően.

Az esetleges török vétó miatt egyébként Stockholm módosította a terrorizmus-ellenes törvényét.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Sorra dönti a csúcsokat a forintárfolyam

Sorra dönti a csúcsokat a forintárfolyam

Erős maradt a forint a keddi kamatcsökkentés után is, az euróval és a dollárral szemben is fontos szintek közelében kezdte a szerdai napot a magyar deviza miután az MNB 25 bázisponttal 6,25 százalékra vágta az alapkamatot. A nemzetközi devizapiacon közben az euró is erősödik a dollárral szemben, ami erősen meghatározhatja a forint pályáját is. A japán jen gyenge, a jüan hároméves csúcson – a kérdés most az, meddig tarthat ki a forint lendülete a lazítási pálya árnyékában. A lendület egyelőre megvan: délelőtt már 2023 novembere óta nem látott csúcsra erősödött a magyar deviza.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×