Infostart.hu
eur:
386.64
usd:
328.51
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pexels.com

Területeket fog veszíteni Nagy-Britannia

Megelőzés útján sem lehet az összes tengerparti települést megmenteni: a brit tudósok őszinte párbeszédet szeretnének indítani a klímaváltozás veszélyeiről.

Egyes part menti települések lakosainak mindenképp el kell hagyniuk otthonaikat, figyelmeztet az angol Környezetvédelmi Ügynökség vezetője, James Bevan. Az emelkedő tengerszint hatására ugyanis a szakértő véleménye szerint Nagy-Britanniában - és számos más helyen is a nagyvilágban - sokaknak kell örökre búcsút mondaniuk a helynek, ahol ma élnek.

"Míg a legtöbb folyami árvíz után biztonságosan visszatérhetünk és jobban építkezhetünk, a part menti erózió által elvett, a tengerszint emelkedése miatt állandóan vagy gyakran víz alá kerülő területekre már nincs visszatérés" - mondta Bevan a Flood and Coast konferencián tartott beszédében, írja a Sky News.

A szakember szerint bár a legtöbb esetben valóban az a cél, hogy az emberek maradhassanak ott, ahol most élnek, vannak olyan területek, ahol gazdasági és emberi értelemben is jobb választás az, ha a lakosok távolabb költöznek a veszélyektől.

Klímatudósok üdvözölték meglátását, mivel véleményük szerint a globális felmelegedés, a sarki jégsapkák olvadása miatt

a tengerek szintje tovább fog emelkedni, egyes területeken olyan mértékben, amihez már nem lehet alkalmazkodni.

Robert Nicholls professzor, a Tyndall Éghajlatváltozási Kutatóközpont igazgatója szerint egy olyan jelentős probléma időszerű hivatalos elismeréséről van szó, amely már jó ideje előre látható volt, de könnyen figyelmen kívül lehetett hagyni, mivel csak lassan válik igazán nyilvánvalóvá.

Nem szokatlan, hogy költözni kell

Ilan Kelman professzor, a University College London katasztrófák és egészségügy professzora szerint a megszokott közösség elhagyása bár pusztító, de nem újdonság Anglia és Wales területén.

A walesi Fairbourne falu lakosainak például azt mondták, hogy el kell hagyniuk a települést, mivel a helyi tanács nem tudja a végtelenségig fenntartani az árvízvédelmet. A Kelet-Angliában található, alacsonyan fekvő Fens, amely Anglia mezőgazdasági termelésének 7 százalékát adja, a vízelvezetés miatt részben a tengerszint alatt fekszik.

Az árvízkárok sokszorozódása várható

Az IPCC - az ENSZ klímakutatókból álló nemzetközi csoportja - nemrégiben kiadott jelentése szerint az európai part menti árvízkárok az évszázad végére legalább tízszeresére fognak nőni, ha pedig nem változtatjuk meg az emberek életmódját ezeken a területeken, akkor még ennél is jelentősebben.

Az Egyesült Királyságban a század végére várhatóan

egymillió ember lesz kitéve tengerparti áradásoknak.

Jim Hall, az Oxfordi Egyetem éghajlati és környezeti kockázatokkal foglalkozó professzora szerint még ha a Környezetvédelmi Ügynökség meg is engedhetné magának, hogy mindenhol partvédelmet építsen, a partok sokak által nagyra becsült jellemzői, a strandok és a homokdűnék előbb-utóbb víz alá kerülnek, hacsak nem kezdjük el már most megtervezni, hogyan tud a partvonal alkalmazkodni a tengerszint emelkedéséhez.

Globális és súlyos probléma

A NASA adatai szerint csak 1993 óta 10 centiméterrel emelkedett a tengerek vízszintje, évente körülbelül 3,5 milliméterrel.

Ezt a növekedést két folyamat vezérli, mindkettő az éghajlatváltozáshoz kapcsolódik.

  • Az emelkedő hőmérséklet hatására a jégtáblák és a gleccserek gyorsabban olvadnak, így növekszik a tengerekbe kerülő víz mennyisége.
  • A mikor a tengervíz felmelegszik, kitágul.

A NASA a tengerszint változásait és azok okait az űrből készített műholdas megfigyelések segítségével követi nyomon.

Az is ismert tény, hogy az óceánok felszínének éves átlaghőmérséklete is egyre jobban eltér a 20. századi (1900-1999) átlagtól az 1980-as évek óta. Az amerikai Nemzeti Óceán‑ és Légkörkutatási Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration; NOAA) adatai szerint 2021-ben a globális óceánok felszíni hőmérséklete 0,65 Celsius-fokkal magasabb volt az évszázad átlagánál - emlékeztetett a témában grafikonokat is közlő Statista.

Az EU-ban 68 millió embert érinthet a várható tengerszint-emelkedés.

Hollandia, Kelet-Anglia, Indonézia egyes részei, a floridai Everglades, Dél-Louisiana nagy része és Latin-Amerika északkeleti partjának részei mind komolyan veszélyeztetett területek.

A Maldív-szigetek, Kiribati, Tuvalu, Vanuatu olyan területek, ahol pár deciméteres tengerszint-emelkedés estén is komoly károkkal lehet számolni.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×