Infostart.hu
eur:
365.65
usd:
330.42
bux:
146157.02
2026. november 13. péntek Szilvia
A korábbi orosz támadásokban megrongálódott villamos a délkelet-ukrajnai Mariupolban 2022. május 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Alessandro Guerra

Londoni orosz nagykövet: nem vetünk be atomfegyvert

Andrej Kelin szerint sosem tervezték elfoglalni Kijevet, mert nagy város.

Oroszország sem hadszíntéri, sem hadászati nukleáris fegyvereket nem vet be Ukrajnában vagy más országok, köztük Nagy-Britannia ellen - mondta Oroszország londoni nagykövete.

Andrej Kelin a BBC brit közszolgálati televízió politikai magazinműsorában megerősítette azt a hivatalos orosz álláspontot, hogy Ukrajnában nem háború, hanem "korlátozott hadművelet" folyik, elsősorban a keleti országrészben élő orosz lakosság védelmében.

Kelin határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész lenne-e nukleáris támadást intézni Nagy-Britannia ellen.

Arra a riporteri felvetésre, hogy Dmitrij Kiszeljov, a Rosszija 1 orosz televízió műsorvezetője nemrégiben ilyesmivel fenyegetőzött - mondván, hogy egyetlen orosz nukleáris fegyver a tenger mélyére süllyesztené Nagy-Britanniát, és ami megmaradna belőle, az is radioaktív sivataggá változna -, a londoni orosz nagykövet nevetve úgy fogalmazott, hogy "Kiszeljov, akárcsak ön, újságíró, aki igyekszik szaftos sztorikat jó hangosan tálalni".

Andrej Kelin arra a kérdésre is kategorikus nemmel felelt, hogy Moszkva bevethet-e hadszíntéri nukleáris fegyvereket Ukrajnában.

A nagykövet kijelentette: az orosz katonai doktrína alapján a taktikai nukleáris eszközöket egyáltalán nem lehet ilyen jellegű konfliktusokban használni.

Hozzátette: Oroszországban nagyon szigorú előírások vannak érvényben a hadszíntéri nukleáris fegyverek bevetésére is, és ezek az előírások csak akkor engedik e fegyverfajta alkalmazását, ha az orosz állam léte kerül veszélybe.

Kelin szerint ennek "semmi köze a jelenlegi hadművelethez".

Arra a kérdésre, hogy Oroszország milyen céllal indított háborút Ukrajna ellen, a londoni orosz nagykövet kijelentette: Ukrajnában nem háború, hanem korlátozott hadművelet zajlik, amely Ukrajna délkeleti térségére összpontosul.

Itt ugyanis a londoni orosz nagykövet megfogalmazása szerint "a nyolc éve hatalomra került nacionalista kijevi kormány valóságos erődítményt épített ki", és Moszkvának számos bizonyítéka vannak arra, hogy Ukrajna offenzívát tervezett a Donyec-medence, az ott élő orosz lakosság ellen.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország feladta-e Kijev elfoglalásának tervét, Andrej Kelin kijelentette: soha egyetlen orosz vezető nem mondta, hogy a célok között szerepelne az ukrán főváros elfoglalása. Hozzátette: nem is hiszi, hogy ez lehetséges, hiszen Kijev "nagyon nagy város".

A nagykövet szerint voltak orosz alakulatok Kijev környékén, de nem azzal a céllal, hogy elfoglalják a várost.

Kelin megkérdőjelezte az Oroszország elleni nyugati szankciók hatékonyságát, mondván: Oroszországban jelenleg 15 százalékos, Nagy-Britanniában 10-12 százalékos az infláció, ami "nem túl nagy különbség".

Címlapról ajánljuk

Elárasztott utak, árokba csúszott autó, kidőlt fák – komoly pusztítást végzett az eső

Országszerte számos helyen okozott károkat a csütörtök óta tartó esőzés és az erős szél: kidőlt fák akadályozzák a közlekedést, több településen elárasztott aluljárókban rekedt autósokhoz, víz alá került épületekhez riasztották a tűzoltókat – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
inforadio
ARÉNA
2026.11.13. péntek, 18:00
Zacher Gábor
toxikológus, sürgősségi orvos
EU-zászló alatt toboroznának hadsereget az európaiak – Magyarország kétharmaddal vágna bele

EU-zászló alatt toboroznának hadsereget az európaiak – Magyarország kétharmaddal vágna bele

Az unió lakosainak döntő többsége ma már saját európai hadsereget szeretne. A GLOBSEC felmérése szerint a megkérdezett uniós országokban a válaszadók 71 százaléka támogatná a közös haderőt, a legtöbben Romániában, Litvániában és Franciaországban. A kutatás azt is kimutatta, hogy az uniós válaszadók 78 százaléka a NATO mellett fejlesztené az EU saját védelmi képességeit. Közben az európaiak több mint harmada már biztonsági fenyegetésként tekint az Egyesült Államokra. Az ötlet nem új, hiszen Orbán Viktor akkori miniszterelnök már 2016-ban, Emmanuel Macron pedig 2018-ban kifejezetten javasolta az európai hadsereg létrehozását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×