eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Friedrich Merz, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke (b) és Hendrik Wüst észak-rajna–vesztfáliai miniszterelnök sajtótájékoztatót tart Berlinben 2022. május 16-án, egy nappal a tartományi választások után. A hivatalos előzetes végeredmény szerint a Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyűjtötte össze a legtöbb szavazatot a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban tartott törvényhozási választáson.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

A Zöldek a királycsinálók Észak-Rajna-Vesztfáliában

A kereszténydemokraták nyertek Észak-Rajna-Vesztfáliában a hétvégi tartományi választásokon. Az igazi győztes azonban a Zöldek pártja lett.

Nem véletlen, hogy a legnépesebb, több mint tizennyolcmilliós, ezért a német lakosságot is reprezentáló tartományban a választásokra úgy tekintettek, mint egy kis Bundestag-választásra – emlékeztetett az Infostartnak nyilatkozó szakértő.

Kiss J. László utalt arra, hogy a választások eredménye – legalábbis a sorrendet illetően – az előzetes felméréseket igazolta. A kereszténydemokrata CDU végzett az élen 35,7 százalékkal az öt évvel ezelőttihez képest csaknem 3 százalékponttal növelve szavazatainak számát. A második helyen befutó szociáldemokrata SPD, a Németországot irányító hármas koalíció vezető pártja azonban leszerepelt. A legutóbbi tartományi választásokon elért 31,2 százalékhoz képest most csaknem 5 százalékponttal kevesebb szavazatot szerzett.

Mindez – mint arra a Budapesti Corvinus Egyetem tanára felhívta a figyelmet – különösen jelentős visszaesés annak fényében, hogy Észak-Rajna-Vesztfália korábban évtizedeken keresztül és megszakítás nélkül a szociáldemokraták fellegvárának számított.

1967 és 2005 között az SPD megszakítás nélkül egyeduralkodónak számított a tartományban,

és utána is két ízben visszatért a hatalomba, most azonban helyi "pályafutásának" legrosszabb eredményét érte el.

Szárnyaltak viszont a Zöldek, a mindenekelőtt a klímavédelmet zászlajára tűző párt háromszor annyi szavazatot szerzett, mint 2017-ben, az akkori 6,4 százalékhoz képest, most 18,2 százalékot. A párt már a 2021. szeptemberi országos választásokon is kíválóan szerepelt, és az SPD vezette hárompárti koalíció második legerősebb pártja lett. Észak-Rajna-Vesztfáliában pedig most egyfajta királycsinálóvá vált, nélküle ugyanis aligha lehet működőképes tartományikormányt alakítani.

A tartományban 2017 óta a CDU és a szabad demokrata FDP koalíciója volt hatalmon, az utóbbi jelentős szavazatvesztése miatt a két párt már nem rendelkezik a kormányzáshoz szükséges többséggel. Ezért a szakértő szerint a két lehetséges megoldást az jelenti, hogy a CDU vagy a Zöldekkel alakít kormányt, vagy a tartományban is – akárcsak országos szinten – létrejön az SPD, a Zöldek és az FDP koalíciója.

"Ha londoni bookmaker lennék, én az előbbire fogadnék"

– jelentette ki.

A választói hangulatot a helyi témák mellett Oroszország ukrajnai háborúja befolyásolta. Az előbbit illetően elsősorban a klímavédelem, az oktatás és a közlekedés, míg az utóbbi kapcsán Ukrajna megsegítése, az energiaellátás nehézségei, az infláció, illetve az árak emelkedése, és általánosságban a megélhetéssel kapcsolatos gondok növekedése. Ami pedig a berlini "hátszelet" illeti, az elsősorban a CDU-nek, de mindenekelőtt a Zöldeknek és legkevésbé az SPD-nek kedvezett.

A kereszténydemokraták profitáltak abból, hogy a tizenhat évig tartó Merkel-korszak után Friedrich Merz személyében új vezető került a párt élére, aki nem csupán gazdasági szakértőnek számít, hanem meglehetős határozottsággal és aktivítással látott neki a párt országos támogatottságának helyreállításához.

Ugyanez nem mondható el az új kancellárrról, a szociáldemokrata Olaf Scholzról, akit ez elmúlt hetelben igen sok bírálat ért Ukrajnával kapcsolatos óvatoskodó magatartásáért, a fegyverszállítások halogatásáért és az uniós szankciók elfogadásával kapcsolatos bizonytalankodásokért. A kancellári bónusz Észak-Rajna-Vesztfáliában egyáltalán nem érvényesült, ezzel szemben a Merz-effektus hatásosabbnak bizonyult.

Országos politikusaikból leginkább a tartományi Zöldek "húztak hasznot". Annalena Baerbock külügyminiszter és Robert Habeck gazdasági miniszter kimagaslóan ma Németország legkedveltebb politikusai. Az előbbi esetében mindenekelőtt a külpolitikai határozottságot, míg az utóbbinál az energiaellátás biztosításához és a megélhetési gondok enyhítéséhez való hozzáállást és általánosságban a klímavédelemhez való ragaszkodást ismerik el. Mindez magyarázza, hogy a pártról egyre többen vélekednek úgy hamarosan Németország legerősebb pártjává válhat.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×