Infostart.hu
eur:
376.47
usd:
319.47
bux:
126468.18
2026. február 25. szerda Géza
II. Erzsébet brit uralkodó a hivatalos születésnapja alkalmából tartott ceremónián vesz részt a windsori kastélyban 2020. június 13-án. II. Erzsébet királynő, a világ legidősebb és leghosszabb ideje regnáló uralkodója 1926. április 21-én született, idén 94 éves. A brit uralkodó hivatalos születésnapját általában június második szombatján tartják.
Nyitókép: MTI/AP/Reuters pool/Toby Melville

A királynő beszédét küldte maga helyett az idénynyitóra

Csaknem hat évtizede először kezdődött II. Erzsébet királynő távollétében az új brit parlamenti évad.

A keddi megnyitó ceremónián a 96 esztendős uralkodó legidősebb fia, Károly trónörökös olvasta fel a konzervatív párti brit kormány törvényalkotási programjának főbb pontjait.

A királynő - aki 70 éve ül az Egyesült Királyság trónján - az utóbbi hetekben több hivatalos programját is lemondta, az udvar tájékoztatása szerint "időnkénti mozgásproblémák" miatt.

A Buckingham-palota szóvivője előző este jelentette be, hogy ugyanebből az okból az uralkodó nem lesz jelen az új parlamenti évadnyitány, a State Opening keddi ceremóniáján sem.

A rendezvényt ugyanakkor a hagyományos, színpompás külsőségek közepette tartották, Károly walesi herceg édesanyja képviseletében, a haditengerészet díszegyenruhájában, a parlament felső kamarájában, a Lordok Házában olvasta fel a következő egy évre szóló törvényalkotási programot.

Jelen volt Károly felesége, Kamilla cornwalli hercegnő, valamint a trónörökös és első felesége, a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, Vilmos cambridge-i herceg, aki édesapja után majdan szintén az Egyesült Királyság uralkodója lesz.

II. Erzsébet királynő uralkodásának eddigi hét évtizede alatt - a keddi alkalom előtt - csak kétszer, először 1959-ben, majd 1963-ban maradt távol az új parlamenti évad megnyitását jelző, rendszerint fényűző pompával kísért királynői beszéd, a Queen's Speech ceremóniájától, mivel ezekben az időpontokban két fiatalabb fiával, András, illetve Eduárd herceggel volt várandós.

A keddi, harmadik alkalom volt azonban az első, hogy az uralkodó távollétében nem a lordkancellár - vagyis a korábbi, azóta teljesen átalakított alkotmányos szereposztás alapján a Lordok Háza akkori elnöke -, hanem a trónörökös olvasta fel az új parlamenti évad kormányzati törvényalkotási programját.

Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy Károly herceg régensként hivatalosan is átvette volna az uralkodói feladatköröket. Ezt tükrözte, hogy az általa felolvasott tervezetben a kormányt nem a "kormányom", hanem minden alkalommal az "Őfelsége kormánya" kifejezéssel említette.

Ez egyértelmű és hangsúlyos utalás volt arra, hogy változatlanul II. Erzsébet királynő a teljes jogú brit államfő, és a kormány a parlamenten keresztül továbbra is neki tartozik beszámolással.

Károly trónörökös és Vilmos herceg az Egyesült Királyság majdani uralkodójaként egyaránt államtanácsosi rangot visel, amely feljogosítja őket arra, hogy az uralkodó megbízásából és nevében ellássanak államfői funkciókat, így megnyithatják az új parlamenti évadot is.

Ehhez a királynő külön, egyszeri megbízólevelet állított ki számukra a keddi alkalomra.

A kormány által összeállított, 38 törvénytervezetből álló program hangsúlyos pontjai között szerepel az Európai Uniótól "örökölt" jogszabályok visszavonása vagy átalakítása. Ennek megkönnyítésére a brit kormány külön törvénytervezetet terjeszt az alsóház elé.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból, de továbbra is több ezer olyan jogszabály és szabályozás van érvényben, amely még a brit EU-tagság évtizedei alatt született. A brit kormány azonban több sarkalatos ügyben, mindenekelőtt a bevándorlás szabályozásában már radikális módosításokat hajtott végre.

Címlapról ajánljuk

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×