A lányok iskolába járása akadályokba ütközik Afganisztán nagy részében, de a legtöbb kérdésben a tálib vezetés "próbál pragmatikus lenni" – mondta az InfoRádiónak Wagner Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

"A nemzetközi közösségben rengeteg félelem volt, hogy rémuralmat fog jelenteni a hatalomváltás, népirtás történik és a lakosság brutális forradalmi terrorral néz majd szembe. Volt egy olyan várakozás is egy elvi kérdéssel kapcsolatban, hogy a lányok járhatnak-e iskolába. Igazából ez az utóbbi dolog az, amiben az történt, amit vártunk" – írta le a helyzetet Wagner Péter, hozzátéve, vannak olyan tartományok, főleg északon, ahol a lakosság "elvárása" a lányok iskoláztatása, ott szabad is ez.

Kínos pillanat volt ugyanakkor szerinte, hogy a tálib oktatási miniszter március közepére hirdette meg a tanévkezdést, fiúknak és lányoknak egyaránt, majd az iskolákba érve a lányokat mégsem engedték be, mert a tálib vezetés az utolsó pillanatban közölte a tárcával, hogy "ezt mégse".

A többi kérdésben felvállalt pragmatizmusra példaként elmondta,

az előző kormány képviselőinek és a hadseregnek ígért amnesztiát részben azért betartották,

igaz, nem teljesen.

"A kormánynak és a hadseregnek összességében több százezer tagja volt, a vezetők közül márpedig több százat elfogtak, megöltek vagy megkínoztak, de ez megint csak egy kisebbsége annak a tömegnek, amely az előző rendszerben az amerikaiakat támogatta, kiszolgálta" – részletezte a kutató.

Hogy mégis több olyan intézkedés történik, amellyel az országból igyekeznek kiszorítani a nyugati kultúrát – például a nők öltözködése terén, a máktermesztés betiltásával vagy a hangszerek megsemmisítésével is –, arról azt mondta, ez nem a nyugati kultúra megsemmisítése, mert az nincs is Afganisztánban.

"Ez egy muszlim ország, a nyugati kultúra nincs jelen. Ami volt, az a katonákkal érkezett, az afgán lakosság nem nagyon volt híve ennek."

A hangszerek megsemmisítésére azért külön kitért: ez a hatalom egységességét szolgálhatja, ugyanis az egyes parancsnokoknak meg van engedve, hogy bizonyos keretek között azt csináljanak, amit akarnak.

"Ez a kulcsa a tálibok megértésének, nagyon ügyel a tálib rezsim arra, hogy mögötte az egység fennmaradjon" – jelentette ki Wagner Péter.

Nehéz kérdésnek nevezte, hogy a mostani tálib vezetés akkor mégsem visszalépés-e mondjuk jogi értelemben a korábbihoz képest.

"Abban az értelemben visszalépés, hogy a tálibok semmilyen olyan nemzetközi jogi elvet nem vallanak magukénak, mint a Nyugat vagy az előző afgán kormány. A valóságban viszont az afgán kormány hatalma csak papíron létezett ezt megelőzően, hisz az egyes vezetők tudták, hogy adott esetben kirúghatják őket az állásukból, ha nem megfelelő módon cselekszenek. Papíron most tehát sokkal rosszabb a helyzet, azért csak papíron, mert

bár tiltják a lányok iskolába járását, mégis sokkal több lány jár iskolába, mert javult a biztonsági helyzet.

A haduraktól, az emberrablóktól és a bűnszervezetektől nem kell tartaniuk" – ecsetelte.