eur:
411.7
usd:
395.84
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Frank-Walter Steinmeier német államfő beszédet mond, miután a 736 fős parlament és az annak tagjaival megegyező létszámú tartományi képviselők újraválasztották a szövetségi gyűlésben Berlinben 2022. február 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA Pool/Adam Berry

Ukrajna békét kötött – egyelőre Németországgal

Csupán egy elnöki telefonbeszélgetésre volt szükség ahhoz, hogy véget érjen a "látogatási vita" Németország és Ukrajna között. Arról ugyan nem szól a fáma, hogy a beszélgetést ki kezdeményezte, mindenesetre a két államfő, Frank-Walter Steinmeier és Volodimir Zelenszkij békét kötött. Steinmeier kijevi látogtásának ennek nyomán már nincs akadálya.

Frank-Walter Steinmeier április 13-án tett volna szolidaritási látogatást Kijevben, az észt, a lengyel, a lett és a litván államfő társaságában. A négy másik politikus végül azonban a német elnök nélkül utazott az ukrán fővárosba. A látogatás elmaradásáról maga Frank-Walter Steinmeier tájékoztatott, újságíróknak annyit mondott, Kijevben nem akarták, hogy részt vegyen a közös úton.

Az ukrán fővárosban – bár hivatalosan mindezt nem közölték – azt nehezményezték, hogy a Németországban nagy tekintélynek örvendő politikus 1999-től 2005-ig kancelláriaminiszterként, majd 2005-től 2009-ig és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként a német kormány Oroszország-politikájának egyik legfőbb alakítója volt az utóbbi évtizedekben.

Hasonló bírálatban részesült a korábbi, tizenhat évig hatalmon lévő kancellár, Angela Merkel is, aki több cikluson keresztül a jelenlegi államfő főnöke volt.

A "Steinmeier-ügy" közvetve rányomta bélyegét a kétoldalú kapcsolatokra. Noha Németország mindenekelőtt a katonai kiadásokat érintő történelmi döntésekkel, majd az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások új, nehézfegyverekre is kiterjedő dimenziójával az Oroszország által ostromlott ország egyik legfőbb támogatójává vált, Olaf Scholz kancellár nem volt hajlandó eleget tenni Zelenszkij sorozatos meghívásainak. A kancellár ugyanis azon a véleményen volt, hogy Kijev Steinmeier fogadásának elutasításával Németországot sértette meg.

Olajat öntött a tűzre Andrij Melnyik berlini ukrán nagykövet, aki több egymást követő, a diplomáciában is szokatlanul éles nyilatkozatban bírálta Scholzot. A legutóbbiban például a kancellárt egyes médiumok fogalmazása szerint "sértődött májkolbászhoz" hasonlította, ténylegesen azt rótta fel, hogy Olaf Scholz játssza a sértődöttet, ami nem méltó egy államférfihoz.

Az egész ügy valójában mindkét ország számára kínos volt. Kijev számára azért, mert Németország az egyik legfőbb támogatója, Berlin számára pedig azért, mert miközben Ukrajnában az orosz hadművelet következtében bombák hullanak és ezrével halnak meg az emberek, a berlini vezetés úgy viselkedik, mint egy csoport megbántott tinédzser.

A német fővárosban most örülnek annak, hogy sikerült "fátylat borítani" a történtekre, és immár

elhárult az akadály mind Scholz, mind Steinmeier látogatásának útjából.

Jobban mondva, az örömbe egy aprócska üröm is vegyült. Az "incidens" ugyanis a német pártpolitikai csatározások témájává vált. Olyannyira, hogy a legnagyobb ellenzéki párt vezetője, Friedrich Merz sietett Kijevbe látogatni.

Sőt hazaérkezése, egyben Steinmeier és Zelenszkij telefonbeszélgetése után egy Twitter-üzenetben azt hangoztatta, hogy a megbékélés kizárólag neki köszönhető.

"Rendkívül hálás vagyok Zelenszkij elnök úrnak, hogy kérésemre meghívta Németország elnökét"

– fogalmazott a konzervatív politikus. Ezért az üzenetért pedig Merz elsősorban a sajtótól jócskán kapott bírálatot. Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna (Si tacuisses, philosophus mansisses) – üzente egyebek között a Der Spiegel a CDU elnökének.

Címlapról ajánljuk

Budakalászt kiragadná természetes közegéből az új választási földrajz – megszólalt a polgármester

Nemcsak a fővárost, hanem az agglomerációs településeket is érzékenyen érintheti a választókerületek tervezett átalakítása. Forián-Szabó Gergely budakalászi polgármester elmondta, hogy a javaslat Budakalászt teljesen leválasztaná a természetes kapcsolatrendszeréről, ami a hétköznapi életben a lakosság számára komoly hátrányokkal járhat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Hirtelen esés után felpattantak a tőzsdék

Hirtelen esés után felpattantak a tőzsdék

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig emelkedéssel indult a nap Európában, a vártnál gyengébb BMI-adatok hatására azonban gyorsan lefordultak a vezető részvényindexek, délutánra azonban ismét a vevők vették át az irányítást. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×