Infostart.hu
eur:
352.57
usd:
308.38
bux:
139495.62
2026. június 22. hétfő Paulina
Frank-Walter Steinmeier német államfő beszédet mond, miután a 736 fős parlament és az annak tagjaival megegyező létszámú tartományi képviselők újraválasztották a szövetségi gyűlésben Berlinben 2022. február 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA Pool/Adam Berry

Ukrajna békét kötött – egyelőre Németországgal

Csupán egy elnöki telefonbeszélgetésre volt szükség ahhoz, hogy véget érjen a "látogatási vita" Németország és Ukrajna között. Arról ugyan nem szól a fáma, hogy a beszélgetést ki kezdeményezte, mindenesetre a két államfő, Frank-Walter Steinmeier és Volodimir Zelenszkij békét kötött. Steinmeier kijevi látogtásának ennek nyomán már nincs akadálya.

Frank-Walter Steinmeier április 13-án tett volna szolidaritási látogatást Kijevben, az észt, a lengyel, a lett és a litván államfő társaságában. A négy másik politikus végül azonban a német elnök nélkül utazott az ukrán fővárosba. A látogatás elmaradásáról maga Frank-Walter Steinmeier tájékoztatott, újságíróknak annyit mondott, Kijevben nem akarták, hogy részt vegyen a közös úton.

Az ukrán fővárosban – bár hivatalosan mindezt nem közölték – azt nehezményezték, hogy a Németországban nagy tekintélynek örvendő politikus 1999-től 2005-ig kancelláriaminiszterként, majd 2005-től 2009-ig és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként a német kormány Oroszország-politikájának egyik legfőbb alakítója volt az utóbbi évtizedekben.

Hasonló bírálatban részesült a korábbi, tizenhat évig hatalmon lévő kancellár, Angela Merkel is, aki több cikluson keresztül a jelenlegi államfő főnöke volt.

A "Steinmeier-ügy" közvetve rányomta bélyegét a kétoldalú kapcsolatokra. Noha Németország mindenekelőtt a katonai kiadásokat érintő történelmi döntésekkel, majd az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások új, nehézfegyverekre is kiterjedő dimenziójával az Oroszország által ostromlott ország egyik legfőbb támogatójává vált, Olaf Scholz kancellár nem volt hajlandó eleget tenni Zelenszkij sorozatos meghívásainak. A kancellár ugyanis azon a véleményen volt, hogy Kijev Steinmeier fogadásának elutasításával Németországot sértette meg.

Olajat öntött a tűzre Andrij Melnyik berlini ukrán nagykövet, aki több egymást követő, a diplomáciában is szokatlanul éles nyilatkozatban bírálta Scholzot. A legutóbbiban például a kancellárt egyes médiumok fogalmazása szerint "sértődött májkolbászhoz" hasonlította, ténylegesen azt rótta fel, hogy Olaf Scholz játssza a sértődöttet, ami nem méltó egy államférfihoz.

Az egész ügy valójában mindkét ország számára kínos volt. Kijev számára azért, mert Németország az egyik legfőbb támogatója, Berlin számára pedig azért, mert miközben Ukrajnában az orosz hadművelet következtében bombák hullanak és ezrével halnak meg az emberek, a berlini vezetés úgy viselkedik, mint egy csoport megbántott tinédzser.

A német fővárosban most örülnek annak, hogy sikerült "fátylat borítani" a történtekre, és immár

elhárult az akadály mind Scholz, mind Steinmeier látogatásának útjából.

Jobban mondva, az örömbe egy aprócska üröm is vegyült. Az "incidens" ugyanis a német pártpolitikai csatározások témájává vált. Olyannyira, hogy a legnagyobb ellenzéki párt vezetője, Friedrich Merz sietett Kijevbe látogatni.

Sőt hazaérkezése, egyben Steinmeier és Zelenszkij telefonbeszélgetése után egy Twitter-üzenetben azt hangoztatta, hogy a megbékélés kizárólag neki köszönhető.

"Rendkívül hálás vagyok Zelenszkij elnök úrnak, hogy kérésemre meghívta Németország elnökét"

– fogalmazott a konzervatív politikus. Ezért az üzenetért pedig Merz elsősorban a sajtótól jócskán kapott bírálatot. Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna (Si tacuisses, philosophus mansisses) – üzente egyebek között a Der Spiegel a CDU elnökének.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: az új köztársasági elnök megbízatása akár ideiglenes is lehet

Magyar Péter: az új köztársasági elnök megbízatása akár ideiglenes is lehet

Az új köztársasági elnöknek azzal a tudattal kell vállalnia a megbízatását, hogy az jó eséllyel akár ideiglenes is lehet – jelentette ki a miniszterelnök egy hétfő esti interjúban. Magyar Péter azt is bejelentette, hogy a héten kihelyezett kormányülést tart a Tisza-kormány Budapesten kívül.

Horváth Péter: ötödiktől felfelé lehetne összevonni osztályokat

Egyre kevesebb diák van, ezért területekre, régiókra, településekre lebontva meg kell vizsgálni, hogyan lehetne optimálisabban megoldani a gyermekek elhelyezését – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy egy-egy összevonást csak komoly előkészítéssel érdemes elkezdeni, figyelembe véve a speciális, hátrányos helyzetű diákok igényeit.
inforadio
ARÉNA
2026.06.23. kedd, 18:00
Apáti Ferenc
a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke
Este is gyengül a forint

Este is gyengül a forint

A forint mind a dollárral mind pedig az euróval szemben gyengült hétfőn. Előbbi 352,5 felett, utóbbi 308,5 forint magasságában mozog. A brit fizetőeszköz enyhén gyengült a nap folyamán, és végül 1,324 dolláron állapodott meg, miután a Starmer lemondását követő hirtelen pánikban egészen 1,318 dollárig süllyedt. A befektetők a háborús híreket is figyelik: a közvetítőként fellépő Katar és Pakisztán közleménye szerint az Egyesült Államok és Irán megállapodott egy olyan ütemtervben, amely hatvan napon belül elvezethet a végleges egyezséghez. A hír hatására a kőolaj ára hordónként 1,6 százalékkal, 79,3 dollárra csökkent. Az árak esését ugyanakkor korlátozta, hogy Donald Trump amerikai elnök a konfliktus kiújulását vetítette előre, Teherán pedig a Hormuzi-szoros lezárásával fenyegetett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×