eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Egy önkéntes takarítja a romokat egy orosz légitámadást követően Harkivban 2022. március 28-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/Roman Pilipej

Nem fenyeget orosz atomcsapás, de a kockázat növekedhet

Több mint két hónappal az Ukrajna elleni háború megindítása után növekszik az aggodalom amiatt, hogy Oroszország atomfegyvert is bevethet. Egy tekintélyes német szakértő szerint egyelőre távol vagyunk ettől, de teljesen kizárni nem lehet.

Lydia Wachs, a berlini Tudomány és Politika Alapítvány (Stiftung Wissenschaft und Politik) biztonságpolitikai szakértője szerint jelenleg semmi nem utal arra, hogy Oroszország az ukrajnai háború kapcsán atomfegyver bevetését tervezné.

A Der Spiegel című német hetilapnak nyilatkozó szakértő ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy orosz katonai körökben már több éve felmerült annak eshetősége, hogy a nukleáris fegyvereket a fenyegetés eszközeként használják.

Ez illeszkedik abba az orosz gondolkodásba, amely – mint Ukrajna példája bizonyítja – az orosz részvétellel zajló "helyi konfliktusokra" vonatkozik. Ennek lényege az, hogy az adott konfliktust külső országoktól "elzárják", és ezáltal elkerüljék annak kiszélesedését.

Az ukrajnai háború kapcsán elhangzó orosz nukleáris fenyegetések ennek az immár hivatalos doktrínának a részeként értelmezhetők.

Lydia Wachs ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy Moszkva már a Krím-félsziget 2014-ben történt annektálásakor fenyegetett a nukleáris fegyverpotenciállal, ha nem is annyira leplezetlenül, mint most.

A mai fenyegetés természetesen nyugtalanítóan hat, de az ilyen jellegű kijelentéseket lényegi lépések a jelek szerint nem követik. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint csupán a személyi állomány létszámát növelték egyes parancsnoki központokban.

A legutóbbi orosz fenyegetésekj nyomán ténylegesen hadgyakorlatokra került sor atomtengeralattjárókkal a Barents-tengeren, továbbá mobil interkontinentális rakétákkal Szibériában.Mindkét esetben úgynevezett stratégiai nukleáris fegyverekről van szó, amelyek mind hatótávolságuk, mind robbanóerejük alapján távoli katonai célok ellen is bevethetők, például az Egyesült Államokban.

Wachs ennek kapcsán elismerte, nem teljesen világos, hogy az említett gyakorlatokra milyen megfontolások alapján került sor. Hozzátette azt is, hogy ezeket a tevékenységeket behatóan figyelni kell. "De túlzottan nagy jelentőséget ezeknek a különleges gyakorlatoknak sem tulajdonítanék" – tette hozzá. A szakértő szerint megfelel a valóságnak az is, hogy az orosz atomfegyverek egy része elméletileg néhány percen belül bevethető.

Rendkívüli esetben az erre vonatkozó döntés a mindenkori orosz elnök hatásköre, azaz Vlagyimir Putyiné. Az engedélyezési folyamatban ugyanakkor a védelmi miniszternek és információk szerint a vezérkari főnöknek, Valerij Geraszimovnak is szerepe van.

Természetesen ugyanez vonatkozik az amerikai atomfegyverarzenálra is.

Valójában így működik az elrettentés egyensúlya,

azaz minden oldalnak megvan a szükséges eszköze ahhoz, hogy a másikat csaknem teljesen megsemmisítse. Mindennek kapcsán felmerül a kérdés, vajon Putyin mennyire racionálisan cselekszik. A szakértő szerint az orosz elnök minden bizonynal azon információk alapján hoz döntéseket, amelyek eljutnak hozzá. Az információáramlás azonban éppen az olyan autoriter rendszerekben problémás, amilyen Oroszország.

Az Ukrajna megtámadásával kapcsolatos döntés minden jel szerint rendkívüli izolációban született, és kezdettől fogva hibás számításokon alapult. Így a saját képességek, valamint az ukrajnai helyzet és a nyugati válasz téves megítélésén Mindazonáltal aligha utal bármi is arra, hogy Vlagyimir Putyin nincs tudatában az Ukrajna elleni háborúval kapcsolatos cselekedeteinek előnyeivel és hátrányaival – hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő.

Lydia Wachs szerint rendkívül nagy árat kellene fizetnie Oroszországnak azért, ha nukleáris fegyvert vetne be. Egy Ukrajna elleni atomtámadás nem maradna válasz nélkül, annak ellenére sem, hogy Kijev nem tagja a NATO-nak.

Egy, a NATO elleni nukleáris csapás ugyancsak magában hordozza egy globális atomháború kockázatát. És ehhez Oroszországnak is aligha fűződne érdeke.

A nukleáris fegyverek mindenekelőtt olyan politikai eszközöket jelentenek, amelyekkel egy állam a vörös vonalat akarja felmutatni. Arra azonban csak rendkívüli feltételek esetén alkalmasak, hogy katonai célokat szolgáljanak.

Mostanáig semmi jel nem utal arra, hogy Oroszország tényleges előkészületeket tenne az atomfegyver bevetésére. Ha azonban az orosz rezsim rendkívüli nyomás alá kerülne, minden bizonnyal megnövekedne annak kockázata is, hogy Putyin nukleáris fegyvert vetne be. Ettől azonban minden jel szerint rendkívül távol vagyunk.

A szankcióknak nagy károkat okoznak Oroszországnak, de Putyin hatalmát, illetve hatalmi apparátusának ellenőrzését jelenleg nem fenyegeti közvetlen veszély.

A Kreml azonban Oroszország állítólagos fenyegetettségének narratíváját használja arra, hogy a Nyugatot megfélemlítse. Célja az, hogy egy atomháborútól való félelem keltésével elriassza a nyugati országokat Ukrajna további támogatásától.

Címlapról ajánljuk

Jön a havazás, elkészültek az első térképek

Jelentősebb havazásra figyelmeztet, ezért óvatosságot és a közösségi közlekedés előnyben részesítését kéri az autósoktól a Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Közművek. Közben a meteorológia intézet bemutatta azt a térképet, amelyen a várható havazás láthetó.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×